Országos átlagban a szélsebesség évi átlaga 2-3.5 m/s között változik, ez alapján hazánk mérsékelten szeles területnek minősül. A havi átlagos szélsebesség éves menetében (17. ábra) általában áprilisban jelentkezik a maximum, míg a legalacsonyabb értékeit augusztus és október között veszi fel. 2013-ban a megszokottól eltérően alakult az éves menet, melyet a Budapest-Pestszentlőrinc állomásunkon jegyzett értékekkel mutatjuk be. A legnagyobb szélsebességeket márciusban jegyeztük, melyet a május és a szeptember követ. A legkisebb szélsebességeket tekintve mindössze a szeptemberi átlag lóg ki a sorból. 18. ábránk tanúsága szerint mindössze a szeptemberi átlagos szélsebesség érte el a megszokott értéket Budapest-Pestszentlőrincen, minden más hónapban kisebb értékeket jegyeztünk.

Budapest-Pestszentlőrincnek az 1998-2008 közötti, óránkénti szélsebességi értékeiből számolt relatív gyakoriságot mutatjuk be 19. ábránk oszlopdiagramján. Látható, hogy az eloszlás balra tolódik, vagyis a kisebb szélsebességek fordulnak elő gyakrabban. Az erősebb szelek ritkábbak, viszont nagyon nagy értékek is felléphetnek. A 2013-es eloszlás jól követte a sokéves átlagot, bár gyakrabban fordultak elő 1 m/s-alatti szélsebességek, míg az azt meghaladók ritkábban.

A szélviszonyokat jellemző küszöbnapok éves menetét a 20. ábrán mutatjuk be. A legtöbb szeles napot májusban jegyeztük (napi maximális széllökés (fx) ≥ 10m/s), a legkevesebbet pedig februárban. Viharos napból (fx ≥ 15 m/s) szeptemberben fordult elő a legtöbb (5 nap). A sokéves átlagokkal összevetve Budapest-Pestszentlőrinc állomásunkon a legtöbb hónap elmaradt a normáltól mind a szeles, mind a viharos napok számában (21. ábra). Szeles napok közül a május és a szeptember haladta meg a megszokott értékeket, míg a legnagyobb negatív anomália februárban adódott. A viharos napok számában még nagyobb különbségeket láthatunk (22. ábra). A sokéves átlag szerinti viharos napok mennyiségének felét regisztráltuk 2013-ban, ennek jelentős részét szeptemberben.

A 23. ábrán a szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk Budapest-Pestszentlőrincen az 1998-2008 közötti időszak átlaga és a 2013. év adatai alapján. Az átlag jól mutatja, hogy Budapest esetében érvényre jut az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felől érkező ciklonok által meghatározott északnyugati szélirány. A keleties szélirány hangsúlyosabb megjelenésének oka a városi hősziget jelensége, valamint a Duna és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erősítő hatásában keresendő. A 2013-as viszonyok nem mutatattak nagy különbséget a fentiekhez képest, a délkeleti irány jelentkezett kissé nagyobb, a dél-délnyugat irány kisebb arányban.

Hét alkalommal dőlt meg az év során a maximális széllökés sokéves napi maximuma, mindannyiszor Kab-hegy állomásunkon: január 31-én (32.6 m/s), március 14-én (46.3 m/s), március 15-én (44.6 m/s), március 22-én (35.9 m/s), november 3-án (36.4 m/s), november 11-én (36.0 m/s) és november 25-én (39.3 m/s).