Megfigyeléseink szerint 2016-ban országos átlagban a talaj közeli szélsebesség évi átlaga 2-3,5 m/s között változott. A havi átlagos szélsebesség éves menetében (18. ábra) általában márciusban és áprilisban jelentkezik a maximum, míg a legalacsonyabb értékeit augusztusban, októberben és decemberben veszi fel. 2016-ban a havi átlagos szélsebesség Budapest-Pestszentlőrinc állomáson februárban és áprilisban volt a legnagyobb, melyet a novemberi és decemberi átlag követ. Általánosságban elmondható, hogy csupán két hónapban (november és december) haladta meg a 2016-os átlagérték a normált. Leginkább a januári, és a szeptemberi értékek maradnak el a szélsebességek megszokott havi átlagaitól.

A 19. ábrán jól látható, hogy 2016-ban februárban és októberben a szélsebesség havi átlagértékei megegyeztek a sokévi átlaggal. A legnagyobb eltérés októberben mutatkozott meg, a szokásos szélsebesség 71%-át jegyeztük. Összességében elmondható, hogy a 2016. évre vonatkozóan egy kicsivel gyengébb légmozgás volt jellemző a sokéves átlaghoz képest.

Az 1998-2008 közötti, óránkénti szélsebességi értékekből számolt relatív gyakoriságot mutatjuk be a 20. ábra oszlopdiagramján, Budapest-Pestszentlőrinc állomásra vonatkozóan. Látható, hogy az eloszlás aszimmetrikus, vagyis a kisebb szélsebességek fordulnak elő gyakrabban. Az erősebb szelek ritkábbak, azonban előfordulnak nagyon nagy értékek. A 2016-os eloszlás jól követte a normál értékeket. A 2016-os relatív gyakoriság az 1,1-2 m/s-os szélsebességeknél haladta meg a legnagyobb mértékben a sokéves átlagot. Gyakrabban fordultak elő a 2,1-3 m/s-os szélsebességek is.
A szélviszonyokat jellemző küszöbnapok éves menetét a 21. ábrán mutatjuk be. A legtöbb szeles napot (napi maximális széllökés (fx) ≥ 10m/s) februárban (14 nap), második helyen júliusban (13 nap) jegyeztük, a legkevesebbet pedig szeptemberben (1 nap). Viharos napból (fx ≥ 15 m/s) decemberben fordult elő a legtöbb (5 nap). A sokévi átlagokkal összevetve Budapest-Pestszentlőrinc állomásunkon a legtöbb hónap elmaradt a normáltól mind a szeles, mind a viharos napok számában. Szeles napok közül egyedül február haladta meg a megszokott értékeket, míg a legnagyobb negatív anomália szeptemberben adódott (22. ábra). A novemberi és decemberi hónapok szeles napjainak száma a sokévi átlaggal megegyezett (9 nap). A viharos napok számában még nagyobb különbségeket láthatunk (23. ábra). Budapest-Pestszentlőrincen havonta 2-3 viharos napra számítunk a sokévi átlagok alapján, azonban 2016-ban hat hónapban (május, június, augusztus, szeptember október és november) egyáltalán nem jegyzetünk 15 m/s-nál nagyobb szélsebességet a talaj közelében országos átlagban. Összességében a sokévi átlag szerinti viharos napok mennyiségének mindössze 33%-át regisztráltuk 2016-ban.

A 24. ábrán a szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk Budapest-Pestszentlőrincen az 1998-2008 közötti időszak átlaga és a 2016. év adatai alapján. Az átlag jól mutatja, hogy Budapest esetében az uralkodó szélirány az északnyugati. A keleti szélirány hangsúlyosabb megjelenésének oka a városi hősziget jelensége, valamint a Duna és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erősítő hatásában keresendő. Jelentősebb légmozgással járó időjárási frontok 2016-ban északnyugati irányból érkeztek a megfigyelő helyre. A leggyakoribb szélirány mellett ehhez az irányszektorhoz tartozott a legnagyobb átlagsebesség, az erőteljesebb széllökések. Ezzel szemben a második leggyakoribb keleties szélirányok esetén az alacsonyabb szélsebességértékek fordulnak elő gyakrabban. A 1998-2008-as átlagnál valamivel nagyobb arányban jelentkezett az észak-északnyugati szélirány, míg kisebb relatív gyakoriság jellemezte a dél-délnyugati szélirányt.

A maximális széllökés sokéves napi maximumának rekordja három alkalommal dőlt meg az évben. Balatonőszöd: április 24. (31,2 m/s), Budapest János-hegy: december 2. (37,5 m/s), és december 11. (34,9 m/s).