A 9. ábrán a 2026-os tavasz napi középhőmérsékleteit és a sokéves átlag értékeit mutatjuk be. Az évszakban a napok több, mint kétharmadán (65 napon) volt magasabb a napi középhőmérséklet a sokéves átlagnál. Márciusban a középhőmérséklet alakulásának íve nagyon hasonlított a sokéves átlag menetéhez, azzal a különbséggel, hogy 2-4 °C-kal felette futott. Mindössze a hónap utolsó napjaira süllyedt a hőmérséklet a megszokott érték közelébe, majd alá. Az április már sokkal változatosabban telt, a hőmérsékletet tekintve folyamatos hullámzás volt megfigyelhető. Pár napos hideg és meleg periódusok felváltva követték egymást. Májusban is folytatódott ez a ciklikusság, csak a hideg és meleg időszakok hosszabbak voltak. Az évszak leghidegebb napja április10-e lett, amikor mindössze 5,4 °C volt az átlaghőmérséklet, ami közel 4 és fél fokkal alacsonyabb az ilyenkor szokásosnál (9,8 °C). A legnagyobb negatív eltérést pedig április 30-án tapasztaltuk: 6,5 °C-kal volt hidegebb a normálnál. Ennek ellentettje, a legnagyobb pozitív anomália május 25-én – a tavasz legmelegebb napján – lépett fel: 6,0 °C-kal volt magasabb a középhőmérséklet a sokéves értéknél (17,0 °C).

A 10. ábrán az országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeket mutatjuk be. Látható, hogy március első két dekádjában nem volt említésre méltó csapadék, csak elszórtan figyeltek meg esőt, záporesőt. A nagy mennyiségek a hónap utolsó 6 napján érkeztek. 26-án ciklon érkezett a Kárpát-medencébe, de a csapadék eloszlása nagyon egyenetlenül alakult. A keleti vármegyék szárazak maradtak, a Dunántúlon viszont kiterjedt területen esett, helyenként intenzíven, a középső tájakon pedig zápor volt jellemző. Emellett az északi szél a Nyugat-Dunántúlon viharossá fokozódott. Éjszaka a Bakonyban és az Alpokalján havazásba, havas esőbe váltott át a csapadék alakja, reggelre a Kőszegi- és Soproni-hegység magasabb részein 10-15 cm-es hótakaró alakult ki. A ciklon továbbra is felettünk maradt, így a hónap hátralévő napjain volt csapadékhullás. 27-én a Tiszától keletire fekvő tájak még mindig nem kaptak csapadékot, de 28-án már oda is megérkezett eső, záporeső formájában. 29-én és 30-án az északnyugati részek kivételével országszerte esett.

Április folyamán végig elmaradt a csapadékösszeg a sokéves átlagtól. Országos csapadékhullásra egészen 19-ig várni kellett. 10-én hazánk nagyobb része pedig száraz maradt, mivel a Győr – Baja vonaltól nyugatra fekvő tájakon esett mindössze. Bár 14-én is előfordult néhol kisebb zápor, de a legnagyobb lehullott mennyiség is 3 mm alatt maradt. 19-én délután északnyugat felől egy hidegfront érte el hazánkat, a Dunántúl nyugati részén többfelé fordult elő eső, zápor, helyenként zivatar. Az éjszaka folyamán a front átvonult az ország felett, így az Alföldön is esett. 21-én délelőtt még szórványosan előfordultak záporok, főként a Tatabánya-Szeged vonal szélesebb sávjában, valamint Somogy vármegye déli részén. Néhol a záporos gócokat aprószemű jég, dörgés, villámlás kísérte.

Májusban időben koncentráltan érkezett a nagy mennyiségű csapadék: 11-12-én, valamint 15-17. között. 11-én egy hidegfront érkezett, melynek előterében záporok, zivatarok alakultak ki, majd a front átvonulását is többfelé eső, zápor kísérte. A csapadékhullás 12-én is folytatódott, bár ekkor már az ország északnyugati harmada száraz maradt. 14-től a Kárpát-medence időjárását a kontinenst kettészelő, hosszan elnyúló frontrendszer alakította. Ennek a déli ágán kialakuló mediterrán ciklon hatása érvényesült 15-től. Felhős időben sokfelé alakult ki eső, zápor, helyenként zivatar. 15-én a jellemző csapadékösszeg 10-30 mm közt alakult, viszont a Tiszántúlon mindössze pár mm érkezett. 16-án is nagy területen volt kiadós, áztató eső, a Mecsek térségében, valamint Szeged és Kiszombor környezetében 35-60 mm hullott, Baján pedig 78 mm-t mértünk. De a Berettyó-Körös-vidéken ekkor is csak 1-2 mm-t regisztráltunk. A következő napra már jelentősen gyengült a ciklon, de keleten (az előző napokban szárazon maradt tájakon) számos intenzív zivatar keletkezett, helyenként felhőszakadás is előfordult, Gyomaendrődön 53 mm esett. Ebben a 3 napban (15-17) a kialakult csapadékgócokat erős, helyenként viharos széllökések kísérték. 18-tól erőteljes felmelegedés kezdődött, zápor, zivatar már csak elvétve fordult elő. 27-én délután főként nyugaton és az északkeleti határ mentén pattantak ki záporok, zivatarok. 30-án gyenge meleg-, majd hidegfront érintette térségünket; nyugaton, valamint az Eger-Debrecen sávban hullott csapadék. A hónap utolsó napján is a Nyugat-Dunántúlon figyelhettünk meg záporokat, zivatarokat, az északnyugati szél megélénkült, zivatarok környezetében erős lökések is előfordultak.