2020. május

2020 májusa a szokásosnál sokkal hűvösebb és száraz hónap volt.

4. ábra
Csapadékösszeg

A hónap csapadékösszege országos átlagban 33,5 mm volt. Így tehát április után májusban is folytatódott a száraz időjárás, és 1901 óta a 14. legszárazabbnak adódott a 2020-as május. A középső országrészben és az Északi-középhegység nyugati felében többfelé 20 mm alatt maradt a havi összeg, a fővárosban néhol a 10 mm-t sem érte el. A hónap legkevesebb csapadéka Budapest Kelenföldön hullott, 8,5 mm. 50 mm feletti havi csapadékösszeg csak kevés helyen (pl. Alpokalja, Baranya, keleti és északkeletei határvidék) volt. A legtöbb csapadék Vasváron hullott, 78,7 mm.

5. ábra
A csapadékösszeg aránya az 1981-2010-es átlaghoz viszonyítva

A 2020. május csapadékösszegének országos átlaga az 1981–2010-es átlag mindössze 54%-a. A legszárazabb területeken (középső országrész, Északi-középhegység nyugati fele) többfelé a normál csapadékösszeg kevesebb, mint 30%-a esett. A csapadékosabb országrészeken, nyugaton, délnyugaton és a Tiszántúlon is az átlagosnál kevesebb csapadék esett, általában a szokásos mennyiség 60–90%-át mérték az állomások.

6. ábra
Napi csapadékösszegek és a sokévi átlagok országos átlagban (mm)

Ahogy azt már említettük, a 2020-as május egy száraz hónapnak tekinthető. A napi csapadék országos átlaga egyetlen napon sem érte el az 5 mm-t és 17 napon maradt 1 mm alatt. A hónap első hetében több hidegfront is átvonult az ország felett. 1-jén délen és keleten, 2-án délen és nyugaton hullott nagyobb területen 5 mm feletti csapadék. Az 1-jei, drávaszabolcsi 34,5 mm a hónap legnagyobb napi csapadékösszege. 3-án csak egészen északkeleten volt számottevő csapadék. 4-én és 5-én országszerte hullott néhány mm eső. A következő napokban egy anticiklon határozta meg időjárásunkat, napos, száraz idő határozta meg ezeket a napokat, majd 11-én egy hidegfront érte el Magyarországot, de jelentős csapadékot nem adott ez a front sem. A hónap közepén egy hullámzó frontrendszer alakította időjárásunkat, így jobbára erősen felhős, borult volt az égbolt, Ezekben a napokban országszerte hullott néhány mm csapadék, de továbbra sem esett jelentős mennyiségű eső. Csak kevés helyen érte el az 5 napi csapadékösszeg a 10 mm-t. 19-én egy tőlünk délre található ciklonális mező hatására az ország déli felén sokfelé esett, Baranyában helyenként 10 mm feletti mennyiségben (pl. Sellye: 14,7 mm). 20-án egy hidegfront érintette térségünket, majd pár napig megnyugodott időjárásunk, anticiklon alakította időjárásunkat. Ezt követően 23-án előbb egy meleg, majd 24-én egy hidegfront vonult át Magyarország felett. 23-án a Dunántúlon és északkeleten, 24-én csak a Tiszántúlon érte el nagyobb területen a napi csapadékösszeg az 5 mm-t, helyenként a 10 mm-t. 25-étől egy anticiklon keleti peremén helyezkedett el hazánk. Erőteljes gomolyfelhőképződés jellemezte ezeket a napokat és sokfelé alakultak ki záporok, zivatarok, amiket helyenként rövid idő alatt nagy csapadék és jégeső is kísért (pl. 25-én Bakonybél Somhegypuszta: 27,6 mm). Csak a Dunántúl nyugati felén alakult ki kevesebb zápor, zivatar. Május utolsó napjára északkelet felől egy ciklon közelítette meg a Kárpát-medencét, hatására észak, északkelet felől beborult és többfelé hullott néhány mm eső. Meglehetősen szeles egy hónap volt, többször erős, viharos lökések kísérték a jellemzően északi, északkeleti szelet.

Száraz hónap ellenére sok napon hullott kevés csapadék, köszönhetően a gyakori frontátvonulásoknak. A csapadékos napok száma így országosan 13 lett, ami 2-vel több a sokévi átlagnál. A csapadékos napok száma általában 9 és 18 között alakult, nyugaton és északkeleten volt a több, a középső országrészben a kevesebb.
Zivataros nap országosan 2 adódott (átlag: 3 nap). Északon és a Nyugat-Dunántúlon jellemzően 0–2, másutt 2–5 napon fordult elő dörgés, villámlás.
Elsősorban a hónap végi hevesebb zivataroknál elszórtan az országban jégeső is előfordult egy-egy napon.