Javuló növényvédelmi kilátások

A múlt hét második felében egyre hidegebb, a hét végén sarkvidéki eredetű léghullámok árasztották el hazánk légterét. Az északi áramlással sok felhő is érkezett fölénk, melyekből országszerte havazott. Vastagabb hóréteg azonban inkább csak az északnyugati országrészben, és a Tiszántúl északi felén alakult ki (1. és 2. ábra). Errefelé a hóréteg vastagsága helyenként a 10-15 cm-t is elérte, az ország nagyobb részén azonban többnyire 5 cm alatt maradt. A gyakori, de jellemzően kisebb csapadék összességében az elmúlt 10 nap során 5 mm alatti csapadékot jelentett az országban, inkább csak a határ menti területeken hullott ettől nagyobb mennyiség, míg az ország középső részein alig valami (3. ábra). Az elmúlt 90 nap csapadékösszege csaknem országszerte jóval elmarad a szokásos értéktől (4. ábra), ezzel együtt mezőgazdasági szempontból további csapadékra egyelőre nem lenne igény, hiszen a talaj szinte az egész országban telített a fölső egy méteres rétegben (5. ábra). Csak Fejér, Tolna, Somogy, Baranya és Bács-Kiskun megyékben van még némi nedvességhiány a mélyebb talajrétegekben. Az Alföldön és északkelten sokfelé foltokban áll a víz a földeken, ami az elmúlt napokban meg is fagyott. Országosan a tél eddigi leghidegebb reggele 18-ra, hétfőre alakult ki, ekkor a hőmérséklet nagy területen hűlt -10 Celsius fok alá, sőt Baján -16,4 fokot mértünk (6. ábra). A Tiszántúlon helyenként volt hidegebb is ennél korábban, arrafelé szombaton hűlt sokfelé -10 fok alá a levegő hőmérséklete. A talaj is megfagyott különböző mélységben, a talajtípustól és a hótakaró vastagságától függően. Jellemzően a talajfagy csak a fölső néhány (2-5) centiméteres réteget érintette, de a Duna-Tisza közén és a Nyírségben a homokos talajokon a fagyott réteg vastagsága helyenként a 20 cm-t is elérte.
Az erős hideghullámot gyors és intenzív felmelegedés követte keddtől, szerdán a maximumhőmérséklet az ország délnyugati kétharmadán már meghaladta a +10 fokot. Ennek hatására a talajfagy és a hó egy része már csak északkeleten maradt meg.

Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól telelnek. Az Alföldön és északkeleten a belvízfoltok jelenthetnek problémát. Az őszi búza +4 Celsius fok alatt még bírja a vízborítást, de öt fok fölött már csak nagyjából három hétig. Az elmúlt napokban előfordult komolyabb mínuszokra már nagy szükség volt, hiszen ez gondot a növényeknek nem okozott, viszont a kártevők és a kórokozók mennyiségét csökkentette. Növényvédelmi szempontból tehát nagyon jól jött a hideg.   

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramokon* (7. és 8. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődik nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén ismét csapadékosra fordult az idő, az ország döntő részén az optimálisnak nagyjából megfelelő a szezon kezdete óta lehullott csapadék összege. A középső tájakon kissé elmarad attól, míg északon helyenként jóval meghaladja azt. Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be, majd a hónap közepén szigorított a tél, de csak rövid időre. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és december hatására.

A következő 6-8 nap során nagyon változékony, vasárnapig igen enyhe, tavaszias időre számíthatunk. Péntektől a sok felhőből többször várható csapadék. A nagyobb mennyiség majd vasárnap-hétfőn valószínű, eleinte esővel, majd egyre többfelé hóval. Hétfőre lehűlés érkezik, visszatérnek a télies hőmérsékletek. Összességében jövő csütörtökig (ha a hétfőre várható légörvény pályája a jelenlegi számítások szerint alakul) akár 10-30 mm csapadék is hullhat. A talajfagy országszerte fölenged a hét végére, a beszivárgást tehát ez nem fogja akadályozni. A szombatig várható túlságosan enyhe idő (10 fok fölötti maximumok) azonban a növényi kultúráknak már nem kedvező.
A nappalok hossza egyre gyorsuló ütemben nő, a következő egy hét során mintegy 18 perccel lesz hosszabb a világosság.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

 Készült: 2021. január 21.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Hóvastagság 2021. január 18-án (cm)

2. ábra
Hóvastagság 2021. január 20-án (cm)

3. ábra
10 napos csapadékösszeg 2021. január 20-ig (mm)

4. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. január 20-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj fölső egy méteres rétegében 2021. január 20-án (%)

6. ábra
Minimumhőmérsékletek 2021. január 18-án (Celsius fok)

7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. január 20-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. január 20-ig
(részletes magyarázat a szövegben)