2024. november 25. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2023. április 10. 13:14

Tél után ismét tavasz

Megtorpant a vegetáció fejlődése az egy hete tartó hideg időben. Bár a múlt hét közepét jellemző erős éjszakai fagyok, melyek megfelelő védekezés nélkül sokfelé kárt tettek a gyümölcsösökben, főként a kajszi és őszibarack ültetvényekben, péntektől már csak kevés helyen fordultak elő, de vasárnapig napközben is jelentősen elmaradt a hőmérséklet az ilyenkor szokásos értékektől. A héten már enyhébb időben lesz részünk, de csütörtöktől egy légörvény hatására ismét visszaesik néhány fokkal a hőmérséklet.

Az elmúlt héten kimondottan hideg, csütörtöktől sokfelé csapadékos idő hátráltatta a mezőgazdasági munkákat. Csütörtökön az ország keleti felén esett eső, havas eső, hó vegyesen, északkeleten a nagyobb mennyiség, ott péntek reggelre a Bodrogköz területén, a Nyírségben és a Hajdúságban 5-10 cm-es hóréteg is összegyűlt (1. ábra). Az ország nagy részén egész télen nem esett ennyi hó, de az említett területeken is többfelé most alakult ki az idei „tél” legvastagabb hótakarója. Pénteken a havazás, havas eső a Dunántúlra is átterjedt, de ott már nem maradt meg tartósan, és szombatra a hegyvidéki területek kivétel máshol is elolvadt. Szombaton és vasárnap már eső esett, a Kisalföldön és a Bakonyban, Bakonyalján összesen 10-20 mm közötti mennyiség, amire az év első hónapjaiban szárazabb északnyugati tájakon nagy szükség is volt. Így a múlt hét második felében az ország nagy részén 3 és 15 mm közötti csapadék hullott, ennél kevesebbet a délnyugati tájakon mérhettünk (2. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege a legtöbb helyen pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest, ez alól a Dél-Alföld és a Kisalföld térsége kivétel (3. ábra), de utóbbi területen is sokat csökkent a hiány. A talajok felszín közeli rétege az ország keleti, északkeleti harmadán sokfelé sáros, telített (4. ábra), elsősorban a Tisza és a Körösök vidékén ismét növekedni kezdetek a belvízzel elöntött területek. A középső és mélyebb talajrétegek országszerte jó vízellátottságúak, lassan Sopron környékén is nedvesednek.
A hőmérséklet a múlt hét nagy részén 5-8 fokkal maradt el a sokéves átlagtól (5. ábra). A hét közepi erős, csütörtökön a Duna-Tisza közén -4 és -7 fok közötti fagyok (6. ábra) után péntektől már csak kevés helyen hűlt fagypont alá a levegő, de a borongós, csapadékos időben pénteken és szombaton napközben sem volt több 5-7 foknál (7. ábra). Vasárnap több fokkal emelkedett a hőmérséklet, de a derült hétfő hajnal ismét többfelé hozott gyenge fagyokat. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a múlt hét eleje óta 10 fok alatt alakul (8. ábra).

Az őszi vetések jó állapotban vannak, korán megindult a tavaszi fejlődésük. Az őszi búza szárba indult, a repce pedig már bimbós, néhol sárgába borult táblákat is látni.
A nyári kapás növények vetését a hideg idő hátráltatta eddig.  
A gyümölcsösök fajtától függően az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban a virágzás körüli különböző fenológiai fázisokban járnak, de az elmúlt hét hideg körülményei között csak keveset haladt a fejlődésük. A kajszi már szinte mindenütt elvirágzott, és már északon is virágzik az őszibarack és a korai cseresznye fajták, az alma, a körte, a szilva és a meggy is még többnyire bimbós. Utóbbi gyümölcsök a Dunántúlon már virágoznak, a déli országrészben pedig még előrébb járnak a virágzásban. A múlt hét közepi fagyok megfelelő védekezés nélkül sokfelé okoztak károkat a már elvirágzott és a virágzó gyümölcsösökben. A szakirodalom szerint kajszi esetén teljes virágzásban -2,2 Celsius fok a kritikus hőmérséklet, -2,9 foknál 10%-os kár, míg -5,6 foknál 90%-os kár valószínű. A sziromhullás/terméskezdemény fázisában -0,8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4,4 fok esetén már 90%-os a fagykár. Őszibaracknál a zöld bimbós állapottól a virágzás kezdetéig tartó fázisban -2 és -3 fok a kritikus hőmérséklet, teljes virágzásban -2,7 foknál valószínű 10%-os, -4,4 foknál pedig már 90%-os kár. Ezek az értékek azonban nagyban függnek a fajtától és a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától, valamint a visszamelegedés gyorsaságától is.

Ismét frissülnek NDVI vegetációs index térképeink, a legújabb térképeken a március második felére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az ország nagy részén 0,4 és 0,8 között alakult az index átlagos értéke, az ilyenkor szokásosnál melegebb, és a legtöbb helyen kellően csapadékos időben gyors fejlődésnek indult a vegetáció. Zöldülnek a mezők, az alacsonyabban fekvő erdők, és az őszi vetések zöld tömege is egyre nagyobb. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál országszerte magasabb az index értéke, a legkisebb arányú pozitív eltérés az Északi középhegység erdeiben és a Szabolcs-Szatmár vármegyei gyümölcsösök területén figyelhető meg, mert ezeken a területeken nagy a még ki nem zöldült fák aránya.   

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tél folyamán egyedül ekkor sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent. A télies időjárás csak átmenetinek bizonyult, február közepén jelentően megenyhült az idő, de az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál, és március első két dekádjában is csak a déli országrészben hullott az átlagosnál több csapadék. Március utolsó harmadában kiterjedt esők érkeztek, az ország nagyobb részén átnedvesedett az ekkorra már kiszáradó fölső talajréteg. Kivétel ez alól az északnyugati országrész, ott csak áprilisban kezdődött ez a folyamat. Az április eleji csapadék, ami eső, havas eső és hó formájában érkezett keleten, északkeleten már a belvízfoltokat növelte. Az összegzett csapadék az ország túlnyomó részén a tenyészidőszak kezdete óta az optimális mennyiség fölött alakul.
A szokásosnál enyhébb őszi és téli idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket, a déli országrészben több, mint kétszerese annak. Az átlagosnál enyhébb tél és kora tavasz miatt a kultúrák a szokásosnál hamarabb fejlődésnek indultak, de a rendszeres hidegbetörések időről-időre visszavetik a túl korai fejlődést.

A folytatásban változékony, de már tavaszi időben lesz részünk. Hétfőn a keleti országrészben kell esőre, záporokra számítani, majd kedden és szerdán csak kevés helyen várható csapadék. Csütörtökön nyugat felől egyre többfelé ered el az eső, és a hét második felében többfelé csapadékos idő lesz a jellemző. A hét végéig összességében a Dunántúlon 15-30 mm, a Dunától keletre 10-20 mm eső valószínű. Így a hét első felében a keleti, északkeleti országrész kivételével a talajok felső részének száradása várható, majd csütörtöktől ismét nedvesedni kezdenek a talajok. A hőmérséklet éjszakánként is fagypont fölött várható, legfeljebb a fagyzugos helyeken fordulhat elő gyenge fagy. Napközben a hét első felében 13-18 fok közé melegszik a levegő, majd csütörtökön nyugaton, északnyugaton már csak 10 fok körüli, míg keleten, délkeleten 18-20 fok körüli értékek lesznek jellemzők. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlagértéke a hét közepére országszerte eléri a 10 fokot, és bár a hétvégén kissé visszaesik, de ez a visszaesés nem ígérkezik tartósnak.    

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2023. április 10.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
Hóvastagság 2023. április 7-én reggel 7 órakor


2. ábra
5 napos csapadékösszeg 2023. április 9-ig (mm)


3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. április 9-ig (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. április 8-án (%)


5. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2023. április 8-ig (Celsius fok)


6. ábra
Minimum hőmérsékletek 2023. április 6-án (Celsius fok)


7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2023. április 7-én (Celsius fok)


8. ábra
Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga 2023. április 9-én (Celsius fok)


9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2023. április 9-ig (részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2023. április 9-ig (részletes magyarázat a szövegben)