Tetőzik az aszály

A mögöttünk álló bő egy hétben nagyrészt száraz, forró időjárás volt a jellemző, csak hazánk északnyugati felén fordult elő igen kevés helyen egy-egy gyenge zápor, zivatar. Az elmúlt harminc nap csapadékösszege az Alföld és a Dunántúl délkeleti területének jelentős részén mindössze 2 és 15 mm között alakult, de helyenként ennyi sem esett (1. ábra). 20-60 mm közötti mennyiség főként az északi, északnyugati tájakon hullott, de még ez is jóval kevesebb, mint a sokéves átlag (2. ábra). A kilencven napos csapadékmennyiség is országszerte jelentős, többfelé 100 mm-t meghaladó hiányt mutat az átlaghoz képest (3. ábra). Az aszály mértéke tovább fokozódott, mostanra hazánk túlnyomó részén nagyfokú vagy súlyos aszály figyelhető meg (4. ábra). A talaj felszín közeli része az ország keleti, délkeleti kétharmadán rendkívül száraz, poros, csak a múlt hét első felében kiadósabb záporok által érintett tájakon tartalmaz némi nedvességet (5. ábra). A középső és mélyebb talajréteg azonban országszerte kritikusan száraz (6., 7. ábra).
A szárazság hatásait az ilyenkor szokásosnál 6-9 fokkal melegebb időjárás súlyosbította (8. ábra). Nagy, helyenként 20 fokos napi hőingás mellett a középhőmérséklet 23 és 28 fok között alakult. Az egyre hosszabbodó éjszakákon a hét első felében jellemzően 13-18 fok közé hűlt a levegő, napközben azonban 33-35 fokot mérhettünk (9. ábra).  

A vegetáció körülbelül három héttel előrébb jár a fejlődésben a szokásosnál, amihez a szántóföldi kultúráknál még az aszály is hozzátesz a kényszerérés miatt. A napraforgó és a kukorica állományok teljesen beérettek, elszáradtak, betakarításuk folyamatban van. Miskolc térségében a kukoricán közepes méretűek a csövek (10. ábra). A legfrissebb műholdas mérések alapján az NDVI index növényspecifikus éves menetében a 2022-es rendkívüli aszálynál sokkal jobb a helyzet, de az ideálistól nagyon messze vannak az állományok (11-12. ábra). Az évi maximális zöld tömegben is elmarad az idei év az optimálistól, és főleg a kukoricánál látványosan hamarabb kezdődött a növényszáradás. Ennek oka azonban az aszály mellett, hogy az éréshez kellő mennyiségű hőösszeget is korán megkapták a növények. A virágzás és a szemképződés fázisában sajnos még az átlagos csapadékmennyiség sem hullott le, az öntözés nélküli állományokban igen gyenge termésátlagok várhatók.
Az őszi káposztarepce vetéséhez a talaj nedvességviszonyai csak kisebb foltokban kielégítőek, hazánk döntő részén azonban igen száraz, poros a vetés által érintett talajréteg.

Az elmúlt egy hét száraz időjárásban a levélnedvesség időtartama és a párás időszakok hossza is elenyészően alacsony volt, ami a gombás megbetegedések kialakulásának nem kedvezett.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az augusztus első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke egyre csökkenő tendenciát mutat. A természetes vegetáció gyors ütemben veszít zöld tömegéből, az aszály miatt már az erdőkre is jellemző ez a folyamat, szántóföldi növényeink pedig már júliusban száradásnak indultak. A természetes száradást a csapadékhiányos időjárás tovább gyorsította. Az anomália térkép egyre nagyobb területen (főként az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain) és egyre nagyobb mértékben mutat az átlagosnál jóval kevesebb zöld tömeget, ami az aszály következménye.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1560 és 1740 foknap között alakul. A jelenlegi hőösszeg értéke már bőven elegendő a legtöbb kukoricafajta beéréséhez. A tavalyinál és a sokéves átlagnál egyaránt igen jelentősen, 190-320 foknappal magasabb (13. ábra). Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál mintegy három héttel előrébb jár a fejlődésben.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Miskolc és Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramokon* (14. és 15. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. Júliusban csak elszórtan alakultak ki kisebb foltokban záporok, az egész hónapra a száraz idő volt a jellemző, főleg az ország középső részén fogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. A virágzás és a szemképződés fázisában az aszályos területek kiterjedése és annak mértéke egyre növekedett, az állományok főleg a középső országrészben kezdtek szenvedni a szárazsággal párosuló nagy hőség miatt. Augusztus első felében sem enyhült az aszály, megkezdődött a kényszerérés, a növények elszáradása. A hónap közepén ugyan többfelé öntözték záporok az állományokat, a terméskilátásokon ez már nem sokat segített, a hónap végére gyakorlatilag országszerte teljesen elszáradtak az állományok. A tenyészidőszak során lehullott csapadék mennyisége 150-200 mm-el marad el az optimális értéktől, annak mindössze felét, kétharmadát kapták meg az állományok.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak és forróbbnak is bizonyult, helyenként a 40 Celsius fokot is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. A napraforgó virágzását is lerövidítette a forróság, és az azt követő időszakban is csak átmeneti enyhébb időszakok fordultak elő. Augusztus második dekádjában ismét visszatért a kánikula, 20-a után sem hűlt le a levegő, jelenleg az ötödik hőhullám tart. A hőösszeg a tenyészidőszak során országszerte meghaladta az optimális értéket.

Az előttünk álló napokban változás kezdődik időjárásunkban, véget ér a nyár utolsó hőhulláma, és előbb a Dunántúlon, majd a keleti országrészben is enyhül az aszály. Pénteken már a hajnali óráktól kezdődően egyre többfelé alakulnak ki záporok, zivatarok hazánk délnyugati harmadán. Szombaton és vasárnap csak kevés helyen várható csapadék, majd hétfőn főként a Dunántúlon, kedden pedig keleten, északkeleten lehet többfelé esőre, záporra, helyenként zivatarra számítani. Összességében a Dunántúlon várható a nagyobb mennyiség, arrafelé 20-40 mm-t mérhetünk az előttünk álló egy hétben, míg keleten 5-15 mm valószínű. A meleg mérséklődik, a hét második felében és jövő hétfőn a legmagasabb hőmérséklet 27-33 fok között alakul, a kánikula az Alföld területére szorul vissza. Keddtől országszerte 30 fok alatt maradnak a csúcsértékek. Az éjszakai lehűlés mértéke nem változik számottevően.     

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. szeptember 5.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
30 napos csapadékösszeg 2024. szeptember 4-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. szeptember 4-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. szeptember 4-ig (mm)

4. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. szeptember 4-én

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2024. szeptember 4-én (%)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2024. szeptember 4-én (%)

7. ábra
Talajnedvesség a talaj 50-100 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2024. szeptember 4-én (%)

8. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2024. szeptember 4-ig (Celsius fok)

9. ábra
Maximum hőmérsékletek 2024. szeptember 4-én (Celsius fok)

10. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2024. augusztus 27-én (fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

12. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

13. ábra
Az április 1-től kukoricára számolt hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. szeptember 4-én (foknap)

14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2024. szeptember 4-ig (részletes magyarázat a szövegben)

15. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2024. szeptember 4-ig (részletes magyarázat a szövegben)