2020. februári helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Megvizsgáljuk többek között, hogy Európa mely területein van még mindig csapadékhiány.

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) Ausztrália egyes vidékein (ezek kiterjedése jelentősen csökkent), Afrika északnyugati területein, valamint a Pireneusi-félsziget nyugati kétharmadán. Az aszállyal érintett területeket bemutató, műholdas méréseken alapuló ábra szerint jellemzően kedvezőek a viszonyok (2. ábra), aszályos területek Marokkóban és Ausztráliában fordulnak elő. A déli félteke nagy termővidékén, Dél-Amerikában nincs aszály. A januári csapadékösszeg átlagtól vett eltérésének globális térképe (3. ábra) a nedvesség egyenlőtlen és szélsőséges földi eloszlását szemlélteti.

Európa

A 2020. január 1. és február 10. közötti időszak kiugró szélsőségeket nem hozott Európában (4. ábra). Kontinensszerte volt enyhébb, a mediterrán térségben sokfelé szárazabb az idő az átlagostól. Azért volt viharos idő is, hiszen január közepén a Pireneusi-félsziget keleti részén egy Gloria névre keresztelt vihar csak előfordult, illetve a vizsgált időszak legvégén közeledett Nyugat-Európához a Ciara viharciklon, majd pár nap múlva ezt követte a Dennis.
A telet eddig is jellemző enyhe időjárás folytatódott a vizsgált időszakban is. A déli részeken csak 1-2, Közép- és Nyugat-Európában 2-4, míg Skandináviában, a Balti térségben és Oroszország középső részein sokfelé akár 6-8 Celsius fokkal is melegebb volt az átlagosnál (5. ábra). Erős fagyok Európa északi és keleti részeit leszámítva csak néhol alakultak ki (5. ábra). A fagyos napok száma különösen a Balti térségben, Skandinávia déli részén, illetve Németországban és Lengyelországban maradt el a sokéves átlagtól (6. ábra).
A szokásosnál kevesebb csapadék hullott általában a mediterrán térségben, a Pireneusi-félsziget nyugati részén, Olaszországban és Görögországban (7. és 8. ábra). Errefelé helyenként a 10 mm-t sem érte el a csapadékösszeg. Ezzel szemben sok eső hullott a Pireneusi-félsziget keleti részén, ahol még a Gloria vihar okozott áradásokat. Az átlagosnál csapadékosabb idő volt általában a kontinens északi felén, különösen a Brit-szigetek és a Skandináv félsziget északi részén, az Alpok északi térségében, a Keleti-Kárpátokban, a Fekete-tenger déli és keleti partvidékén.

Az őszi kalászosokra a tél enyhe időjárása kedvező volt, eddig nem fordult elő fagykár Európában. Ugyanakkor a kalászosok fagytűrése továbbra is nagy területen nem tudott kialakulni. Ezért továbbra is fennáll az a veszély, hogy egy hirtelen erős hideghullám nagy károkat okozhat a tél még hátralévő részében. Az enyhe tél a kórokozók és kártevők erősebb megjelenését jelenti a következő szezonban. Olaszország déli részén és Görögországban a csapadékhiány még nem okoz közvetlen gondot a növényeknek, de tavaszig jelentős csapadékra van szükség az optimális körülmények eléréséhez.
Előző összefoglalónkban beszámoltunk róla, hogy Románia déli és keleti részein aszályosak a viszonyok. Azóta annyi történt, hogy január végén hullott csapadék arrafelé is, de a felhalmozódott hiányt ez nem szüntette meg, a talaj még mindig nem tudott feltöltődni nedvességgel. Ezzel szemben Ukrajna déli része elegendő csapadékot kapott, megszűnt az aszály.

Amerikai Egyesült Államok
Az Egyesült Államok északnyugati részén valamint keleti harmadán a januári nagy csapadékot február első két hetében ismét jelentős mennyiségű (100-300 mm) csapadék követte többnyire eső, de néhol havas eső, hó formájában. Már januárban telítődtek a talajok, ezért a februári felhőszakadások súlyos áradásokat okoztak Oregonban, valamint délkeleten a Mississippi völgyétől egészen az Atlanti óceán partvidékéig.

Közel-Kelet
Törökország belső területein, Anatóliában, az őszi gabonák fő termőterületén, további esők és havazások növelik a talaj nedvességtartalmát.

Északnyugat-Afrika
Száraz idő uralkodik a térségben, ami súlyosbítja az aszályt Marokkóban, valamint Tunézia és Algéria térségében is szárazság van kialakulóban. A fejlődésben lévő búza és árpa számára nagyon kellene a csapadék.

Kelet-Ázsia
Kína keleti részén esők növelik a talajok nedvességtartalékait a nyugalmi állapotban lévő gabonák, valamint a repce számára.

Ausztrália
Február elején áztató esők (25-75 mm) érkeztek Ausztrália keleti, aszály sújtotta régiójába. Az eső ugyan jól jött, de a nyári növények hozamkilátásai csak az öntözött területeken javultak valamelyest a hosszan elhúzódó, súlyos aszály miatt. Az eső segítette az aszály miatt lecsökkent víztározók vízszintjének stabilizálását is, ami elengedhetetlen a még fejlődésben lévő növények öntözési szükségleteinek kielégítéséhez. A hőmérséklet a fő mezőgazdasági termőterületek térségében az átlagos értékek körül alakult.

Dél-Amerika
Kiterjedt, helyenként heves esőzések nyújtanak jó kilátásokat a másodvetésű kukorica és gyapot számára Brazília középső és északkeleti vidékein. Ugyanakkor az ország déli részén meleg, száraz időjárás gyorsítja a szója érését.
Argentína nyugati termőterületein heves záporok öntözték a nyári gabonákat illetve a repcét. Jellemzően jó állapotban vannak a mezőgazdasági növények, csak kis területen károsítja a hőség és szárazság a kései vetésű kukoricát.

Dél-Afrika
Meleg záporok öntözik továbbra is a kukorica öv nyári növényeit.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

   * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
   * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
   * repce: Kanada, Kína, India, EU
   * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
   * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2020. február 20.

1. ábra
VHI Index 2020. február első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index szántóföldi kultúrákra 2020. február első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs szántóföldi kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

3. ábra
2020. január havi csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt, a szürke színű területek sivatagok.)

4. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2020. január 1. és február 10. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, piros csíkozás: csapadékhiány, barna pontozott terület: hőösszeg többlet)

5. ábra
A 2020. január 1. és február 10. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)