HungaroMet: 2012. február 8. 14:00
A február eleji hideg időjárás bioklimatológiai értékelése
Németh Ákos
Testünk a hőmérséklet csökkenésével szemben toleránsabb. Míg a hypothermiás állapot (a szervezet hideg hatására bekövetkező működészavara) csak mintegy 8°C-os testhőmérséklet csökkenésnél következik be, addig a hyperthermia eléréséhez a maghőmérsékletnek elég mindössze 4°C-kal megemelkednie. A szervezetünk elsősorban a létfontosságú szervek működőképességének fenntartására törekszik, így számolnunk kell azzal, hogy nagy hidegben fokozatosan „feladja” a „nehezen védhető” testrészeket. Ez a legfőbb oka a hideg időjárás következtében bekövetkező különböző fagyásos sérüléseknek.
Milyen élettani hatása van a tartósan alacsony hőmérsékletnek? Hideg környezetben az erek összehúzódnak, ezáltal a bőr vérellátása és ezzel együtt a hőmérséklete is csökken. Ennek célja, hogy a hőleadás minél kisebb legyen. A vázizmok rostjai megfeszülnek, a szőrzet megemelkedik (libabőr), így a testünket körülvevő szigetelőréteg vastagsága növekszik. A levegő hőmérsékletének további csökkenésével kialakul a vázizmok reflexes kényszermozgása (didergés, reszketés). Testtartásunk görnyedt lesz, így is csökkentve a hőleadási felületet. A végtagok vérellátása romlik. A végtagok lehűlése csökkenti a mozgáskoordinációt. Súlyos hypothermia esetében az agy vérellátása is elégtelenné válhat, mentális zavar, hallucináció léphet fel. A kihűlés szélsőséges esetben halálhoz vezethet.
Miért érezzük időnként hidegebbnek az időt, mint amit a meteorológusok mondanak? Azt, hogy a testünket körülvevő levegőt milyen hőmérsékletűnek érezzük, sok tényezőtől függ. Ezeket a tényezőket összefoglalóan termikus komplexnek nevezzük. A termikus komplex a következő meteorológiai paraméterek összessége: hosszúhullámú sugárzás, a levegő hőmérséklete és páratartalma, a légmozgás sebessége. A termikus komplex vizsgálatát a különböző bioklíma indexek meghatározásával és elemzésével végezzük.
Az őszi, téli hónapokban, különösen a szeles napokon sokkal csípősebbnek, fagyosabbnak találjuk az időt, mint azt a hőmérő higanyszála alapján várnánk. Ilyenkor ugyanis testünk körül kialakul egy vékony, a környezetnél melegebb levegőréteg, ami megvéd minket a hidegtől. Ha fúj a szél, az elsodorja ezt a védőréteget, és szervezetünknek plusz energiáiba kerül egy újabb réteg felmelegítése. Mindez azonban hiába, amennyiben a szél nem hagy alább, és ismét elfújja azt. Így végül testhőmérsékletünk lecsökken, és hidegebbnek érezzük a levegőt. A hideg időjárás jellemzésére használt egyik legelterjedtebb bioklíma index az wind chill-index (WCI). A wind chill index a szél hűtő hatását jellemzi. Mivel a hétköznapi felhasználás szempontjából előnyösebb a °C alapú mérőszám, a WCI alapján meghatározták a wind chill hőmérsékletet (WCT).
1. ábra
A hideg hatása a különböző Wind Chill Hőmérsékleti kategóriák esetén
Ahogy a 2. és a 3. ábrán látszik, február első napjaiban hamisítatlan téli időben volt részünk. Jól látható, hogy az ország különböző részein — a szélsebességtől függően — a mért értékektől jelentősen alacsonyabbnak érezhettük a levegő hőmérsékletét. A legnagyobb eltérés Debrecenben volt, február 2-án és 3-án. Az ott élők kb. 10°C-kal érezhettek hidegebbet, mint amilyen valójában volt.
2. ábra
A mért hőmérséklet és a windchill-hőmérséklet alakulása reggel 6 UTC-kor (február 1-6. között)
3. ábra
A mért hőmérséklet és a windchill-hőmérséklet alakulása délután 14 UTC-kor (február 1-6. között)
Az előrejelzések szerint a következő napokban továbbra is hideg, helyenként szeles idő várható. Az erős, néhol viharos szélben a levegő hőmérsékletét jelentősen alacsonyabbnak érezhetjük. Fokozottan figyeljünk tehát a réteges öltözködésre, illetve a szélnek és hidegnek kitett végtagok és más testrészek védelmére (kesztyű, sapka).
További információ: eghajlat@met.hu
Készült: 2012. február 7.