Rekorddöntő hőhullám 2026 júniusának végén

Horváth Ákos, Kurcsics Máté

Hőhullám Európa felett 

A szaharai levegő markáns hulláma június 18-án érte el Spanyolországot, majd északabbra sodródva Franciaország nyugati területeit is elárasztotta és ott június 22-én sokfelé 40, helyenként 42 fok feletti maximális hőmérsékletet okozott. A szinte zavartalan napsütés hatására a következő napokban tovább melegedett a levegő, így június 24-én már néhány helyen 43 fok körüli értékeket is regisztráltak. A legmagasabb értéket a nyugat-franciaországi Pullau-ban mérték, 43,8 fokot, amely Franciaországban új országos rekordot is jelentett. A hőhullám hatására Párizs környékén is 40 fok fölötti értékeket regisztráltak, de még Dél-Angliában is 37 fok fölé emelkedett a napi maximum-hőmérséklet. A meleg légtömeg tengelye lassan keleti irányba mozdult és Németországban is többfelé meghaladta a 41 fokot a napi maximum (1. ábra). Jellemző, hogy még az északi területeken, a lengyel határ közelében fekvő Coschen városában is 41,7 fokot mértek június 28-án. Magyarországra június 27-ére tehető a forró léghullám érkezése, ami északnyugati irányból árasztotta el az országot és hatására június 30-án Szécsényben megdőlt a hivatalosan mért abszolút országos maximum-hőmérséklet: az új rekord 42,0 fok lett.

1. ábra
Napi hőmérsékleti maximumok Európában 2026. június 22., 24., 25. és 27. napon.

A forró levegő eredete, makroszinoptikai háttér 

A júniusi európai hőhullám eredete a Szahara sivatag közepéig vezethető vissza. A legmagasabb napállás idején a Hadley-cella leszálló ágában lévő területet rendszerint zavartalanul süti a nap. Alapvetően ennek a besugárzásnak a hatására melegszik fel legjobban a sivatag középső és déli területe, amelyre általában a passzát szél keleties áramlása a jellemző. A sivatag felett áramló és egyre forróbbá váló levegő Afrika nyugati partjaihoz érve az Atlanti-óceán fölé sodródik és ott fokozatosan lehűl, esetleg eléri a Karib-térséget vagy Floridát. (Jellemző, hogy a sivatagi homok ezen a területen Afrika partjaitól nagy távolságig a tengerfenéken folytatódva beborítja az óceán-aljzati kőzeteket.) A forró levegő Afrika partjaitól az Atlanti-óceán irányába történő leválásában megfigyelhető egy 7-10 napos ciklus (1. videó). Az európai hőhullám egyik oka éppen ebben a periodikus folyamatban történő változás volt.

1. videó
A 850 hPa nyomási szint hőmérsékleti viszonyai 2025 nyarán.
A videón megfigyelhető, ahogy a szaharai forró levegő periódikusan az Atlanti-óceán fölé sodródik.

Ahogy a téli kisugárzás okozta lehűlés során az északi féltekén két hideg pólus szokott megjelenni (a kanadai és a szibériai), úgy a besugárzás tekintetében is gyakran kialakul két forró zóna: a Nyugat-Szahara, illetve az Arab-félsziget – Irán térsége. Ez utóbbit a Perzsa-öböl vágja ketté. Június közepén is megfigyelhető volt ez a két meleg pólus (2. ábra). Mindkét pólusról megindult a forró levegő nyugati irányú elmozdulása, azonban az arábiai légtömeg mozgása gyorsabb volt, mint a nyugat-szaharai légtömegé, így utolérte azt és Nyugat-Afrikában egy különösen erős meleg mag jött létre (3. ábra).

2. ábra
Hőmérsékleti viszonyok a szabad légkör alsó határán, 850 hPa (kb. 1600 m) nyomásszinten (bal oldali ábra)
az európai hőhullámot megelőzően, 2026. június 4-én az ECMWF analízis alapján.
A nyugat-szaharai és az Arab-félsziget feletti hőmérsékleti meleg magok jól elkülönülnek (jobb oldali ábra).

3. ábra
Hőmérsékleti viszonyok a szabad légkör alsó határán, 850 hPa (kb. 1600 m) nyomásszinten (bal oldali ábra)
2026. június 12-én az ECMWF analízis alapján.
A jobb oldali ábra a két sivatagi meleg mag nyugati irányú elmozdulását mutatja.

Valószínűleg az Afrika északnyugati partja fölött felhalmozódó nagyon meleg, valamint az óceán feletti hűvösebb levegő közötti jelentős hőmérséklet-különbség is hozzájárult ahhoz, hogy Marokkó térségében kimélyüljön egy sekély ciklon. A ciklon áramlási rendszere a szaharai forró légtömeg egy részét északi, majd északkeleti irányba, Európa felé térítette el, míg a másik része a szokásos pályán az óceán fölé sodródott (4. ábra). A Délnyugat-Európa irányába meginduló melegadvekció felerősítette a Franciaország feletti központú anticiklont (5. ábra). Az anticiklon felhőoszlató hatására a júniusi erős napsütés tovább melegítette, vagy legalábbis nem engedte lehűlni az északra sodródott szaharai levegőt, ami ugyancsak hozzájárult az extrém meleg időjárás létrejöttéhez a térségben. Az anticiklon ezután lassan terjedt keleti irányba, így fordulhatott elő, hogy a Kárpát-medencébe északnyugati irányból érkezett a még mindig nagyon meleg szaharai eredetű légtömeg (6. ábra). Az Európát elárasztó hőhullám időbeli alakulását a 2. videón lehet követni. 

4. ábra
A Nyugat-Szahara felett összegyűlt forró légtömeg egyik ága a Marokkó térségében kimélyülő ciklon hatására
Európa irányába mozdul 2026. június 16-án.
A bal oldali ábra a szabad légkör alsó határának, a 850 hPa-os (kb. 1600 m) nyomásszintnek a hőmérsékletét mutatja,
a jobb oldalon a légtömegek pályája látható.

5. ábra
Az afrikai eredetű légtömeg 2026. június 22-én Európa fölé áramlik, erősítve a Nyugat-Európa feletti anticiklont.
A bal oldali ábra a szabad légkör alsó határának, a 850 hPa-os (kb. 1600 m) nyomásszintnek a hőmérsékletét mutatja,
a jobb oldalon a légtömegek pályája látható.

6. ábra
Az anticiklon északi peremén a forró levegő Kelet-Európa irányába sodródik 2026. június 28-án.
A bal oldali ábra a szabad légkör alsó határának, a 850 hPa-os (kb. 1600 m) nyomásszintnek a hőmérsékletet mutatja,
a jobb oldalon a légtömegek pályája látható.

2. videó
A 850 hPa nyomási szint hőmérsékleti viszonyai 2026 júniusában.
A videón az követhető, ahogy a szaharai forró levegő Európa fölé sodródik.

Kis skálájú visszacsatolások és a „hőkupola” kialakulása 

A forró légtömeg, és az ahhoz kapcsolódó anticiklonban végbemenő folyamatok eredményeként kialakult az a jelenség, amelyet az utóbbi években a médiában találóan „hőkupolának” (heat dome) neveznek. Ennek felépülése több lépésben történt.

A hőhullám során a melegadvekció – dinamikai okokból – erősítette a Nyugat-Európa feletti anticiklont. Az anticiklonban a közép-troposzférában leáramló levegő létrehozott egy inverziós réteget, amit zsugorodási inverziónak neveznek. Ez az inverziós réteg megakadályozta a légköri mélykonvekciót, vagyis a magasba nyúló zivatarfelhők kialakulását. Ez a folyamat minden fejlődő anticiklonban jelen van.

A zavartalan napsütésben a talajfelszín, illetve a talajmenti levegő tovább forrósodott, és a levegő telítetlenné vált, már a sekély gomolyfelhők sem tudtak kialakulni. A napsütés tehát zavartalan volt, a növények már nem tudtak a talajból annyi vizet felvenni, amennyi a levelekről elpárolgott, megindult a növényzet kiszáradása. Ilyen száraz-instabil helyzetben alakultak ki a termikek, vagyis az emelkedő levegő – és a kompenzáló leáramlás – az alsó rétegben száraz adiabatikus rétegződést alakított ki. Ez az átkeveredés napról napra magasabbra nyúlt, így az alulról vastagodó -száraz adiabatikus rétegzettségű légoszlop egyre labilisabb lett, de forró és kiszáradt levegő lévén nem volt benne felhőképződés. Végül ez a réteg felnyúlt az anticiklonban lévő leáramlás által már létrehozott zsugorodási inverzióig, és kialakult egy extrém erős záróréteg, egyfajta “hősapka” (7. ábra). Ezt az állapotot nevezhetjük „hőkupolának”.

7. ábra
A budapesti rádiószondás mérés hőmérsékleti (folytonos vonal), illetve nedvességi (harmatpont, szaggatottal jelölve) profilja
2026. június 27-én 13 órakor (11 UTC).
Az alsó légkör száraz adiabatikus átkeveredése és az anticiklon zsugorodási inverziója együttesen létrehozott
egy igen erős inverziót a 700 hPa-os szint körül (hősapka).

Az alsó instabil levegőben könnyen kialakulnak a porördögök, amelyekre ebben az esetben is volt példa, illetve az inverzió alatti, átkeveredett rétegben egyre inkább porosabbá vált a levegő. Ha valahogy mégis összejött valami nedvesség az anticiklon peremén, akkor az instabil légkörben nagyon gyorsan kifejlődött egy-egy rövid életű, klasszikus hőzivatar.

A hőkupola állapot végigkísérte a lassan mozgó anticiklont Franciaországtól Németországon át a Kárpát-medencéig. 

Forróság Magyarországon 

A Nyugat- és Közép-Európát beborító anticiklon áramlási rendszerében június 27-én északnyugati irányból érte el Magyarországot az afrikai eredetű hőhullám magja. A térségben már az előző napokban is meleg volt, amihez nagyban hozzájárult a száraz légkör és a szinte zavartalan napsütés. Így június 26-án is többfelé 37 fok fölött volt a legmagasabb nappali hőmérséklet, ami a következő napokban fokról fokra emelkedett tovább. Június 27-én már sokfelé volt 39 fok, Budakalászon pedig 40,0 fokos maximum-hőmérsékletet mértek. Június 28-án ismét egy fokkal melegebb lett: ekkor már többfelé volt 40 fok, a prímet ismét Budakalász vitte 40,7 fokkal. Szakmai szempontból különösen izgalmas volt a következő nap, vajon megdől-e az országos rekord? Másnap, június 29-én többfelé volt 41 fok feletti hőmérséklet, azonban az Aszódon mért legmagasabb, 41,8 fokos érték még mindig nem érte el a korábbi rekordot: mindössze 0,1 fokkal maradt el a 2007. július 20-án Kiskunhalason mért 41,9 foktól. (8. ábra). Természetesen mindennek csak “elvi jelentősége” van, hiszen minden bizonnyal sok helyen volt az országban szabványosnak tekinthető mérésre alkalmas környezetben is ennél melegebb. A következő hőségnapot azonban egy időjárási közjáték zavarta meg.

8. ábra
Magyarország napi maximum-hőmérséklet értékei június 26-án (bal felső ábra),
június 27-én (jobb felső ábra), június 28-án (bal alsó ábra) és június 29-én (jobb alsó ábra).

A hőhullám utolsó napján az anticiklon már gyengülni kezdett. Ilyen típusú időjárási helyzetben előfordul, hogy az éjszaka során a Bécsi-medence irányából a légkör alsó 1-1,5 km-es rétegében pár fokkal hűvösebb levegő áramlik be a Dunántúlra. Ez történt június 30-án a hajnali órákban is (9. ábra). A forró felszín fölé beáramló hűvösebb légáramlás közvetlen hatása azonban csak a Duna vonaláig terjedt. A napsugárzás fokozatosan felszámolta a sekély áramlást (3. videó). A beáramlásnak több közvetett hatása is volt. Egyrészt a kialakult konvergenciavonal a Duna vonalában, illetve attól keletre elősegítette az egyre labilisabbá váló levegőben kialakuló zivatarok fejlődését, másrészt a Dunántúl nyugati területein június 30-án már nem ment 40 fok fölé a hőmérséklet. A Dunától keletre délelőtt gyorsan emelkedett a léghőmérséklet, azonban a déli óráktól kialakuló gomolyfelhők, illetve a zivatarok következtében 41 foknál nem lett sokkal melegebb.

9. ábra
Felszínközeli hűvösebb levegő beáramlása a Dunántúlra 2026. június 29. 23:30 UTC-kor a WRF modell szélmezeje alapján.
A jobb felső sarokban a metszet iránya látható, a színezett területek a szélerősséget, a szélzászlók a szélirányt mutatják.

3. videó
Felszínközeli hűvösebb levegő beáramlása a Dunántúlra 2026. június 29-én és 30-án
a WRF modell szélmezeje alapján. A metszet irányát a 9. ábra mutatja. 

Délután úgy tűnt, ismét néhány tizeddel elmarad a rekord, amikor 15 órakor az Ipoly menti szécsényi állomás 42 fokot jelentett (10. ábra). Az állomáson egy órával korábban már volt 41,4 fok, azonban egy közeli zivatarfelhő árnyékoló hatására kissé csökkent a hőmérséklet. Ezután 10 percen belül 40,3 fokról 42,0 fokra ugrott a hőmérséklet, így 0,1 fokkal megdőlt az abszolút országos maximum (11. ábra).

10. ábra
Magyarország napi maximum-hőmérséklet értékei június 30-án. Az ábrán látható, hogy
a Dunántúl legnagyobb részén az éjszakai hűvösebb levegő beáramlása nyomán alacsonyabb értékek vannak.

11. ábra
A szécsényi hőmérsékleti maximum beállása a hőmérséklet, szél és nedvesség mérések alapján (bal oldali ábrák), illetve
a Szécsény közelében kialakult, majd a hőmérsékleti maximum idejére elpárolgott zivatar
(felső ábra: radar reflektivitás 12:30 UTC-kor, alsó ábra: radar reflektivitás 13:00 UTC-kor).
 

A pozitív irányú hőmérsékletugrás hátterében valószínűleg a közelben feloszló zivatar is szerepet játszhatott. Elképzelhető, hogy a felhőben lévő levegőből a leáramlás során a környező száraz levegő hatására elpárolgott a víz és a leáramlás a száraz adiabatához közeli, erősen melegedő pályán érkezett a felszínhez, kissé a főn szélhez hasonlóan. A gyorsan kiszáradó zivatarokat kísérő jelenséget – amely szélsőséges esetben akár 10 fokot is meghaladó hirtelen hőmérsékleti emelkedést okozhat – "hot burst"-nek nevezik a meteorológiában. Mindezt alátámasztani látszik, hogy az emelkedéssel egyidőben a relatív nedvesség is csökkent. (Mivel azonban nem túl nagy hőmérsékletugrásról van szó, elképzelhető, hogy egyéb helyi hatások a valóságban nagyobb szerepet játszottak.)  

Összefoglalás 

A 2026 június végi, európai rekordokat döntögető hőhullám sok szempontból sajátos időjárási körülmények között alakult ki.

Általában egy ciklon melegszektorában, délnyugati irányból érkezik a szaharai forró levegő és az azt felszívó ciklon viszonylag gyorsan ki is sepri azt. Ezúttal azonban egy lassú mozgású anticiklonhoz köthető a forróság, amely sokáig fenn tudott maradni.

Magyarországra szokatlan módon nyugat-északnyugati irányból érkezett a nagyon meleg légtömeg. A Szahara feletti áramlási viszonyoknak és a forró levegő Nyugat-Szahara feletti felhalmozódásának fontos szerep jutott a hőhullám létrejöttében. A nagy hőmérséklet különbség az óceán és az északnyugat-afrikai szárazföld felett hozzájárulhatott annak a sekély légörvénynek a kialakulásához, amely a meleg légtömeg egy részét – eltérítve a szokásos óceán irányú pályájától – Európa fölé szállította.

Az erősödő anticiklon keltette inverzió és az alacsony szinten egyre melegebbé és instabilabbá váló levegő együttes hatása létrehozott egy nagyon erős záróréteget és létrejött a "hőkupola".

Az új magyar hőmérsékleti rekord megszületéséhez hozzájárulhatott a leépülő anticiklonban kialakult rövid életű zivatar is. A zivatar kiszáradó leáramlási zónájában felmelegedő levegő éppen elegendő volt ahhoz, hogy beállítsa a szécsényi, 42,0 fokos új országos hőmérsékleti rekordot.