A Kárpát-medence térségében számos helyi széllel találkozhatunk, amelyek különböző neveken váltak ismertté. Az adriai partvidéken fújó bóráról, vagy az Alpok főn szeléről talán már mindenki hallott, míg az olyan szelek, mint a nemere vagy a kossava kevésbé ismertek. Ezen szelek közös tulajdonsága, hogy egy nagytérségű időjárási helyzet és a domborzat kölcsönhatásaként jönnek létre. Meghatározott irányból fújnak és gyakran elérik a viharos fokozatot. Jelen tanulmányban áttekintjük, milyen módon képes a domborzat helyi szélviharokat kialakítani, majd a Kárpát-medencét körbejárva külön-külön bemutatjuk ezeket a sajátos légmozgásokat. Bár a helyi szelek gyakran a hőmérsékleti, légnedvességi mezőben vagy a felhőzet szerkezetében is megnyilvánulnak, ebben a tanulmányban kifejezetten a szélmezőre gyakorolt hatásukkal foglalkozunk.

Az évek óta tartó enyhe telek sorozatába a 2023-as év első két hónapja is beillett, különösen a január alakult sokkal melegebben az ilyenkor szokásosnál megzavarva ezzel a növények vegetációs ciklusát. Tavasszal változékony, szeszélyes időjárásban volt részünk. Az elmúlt évektől eltérően csapadékból nem volt hiány, azonban a fagyos hajnalok április végéig veszélyeztették a gyümölcsösöket. Az átlaghőmérséklet összességében a sokéves átlag körül alakult, azonban az átlag jókora kilengéseket is takart. Nyáron a nyugati és az északi országrészben a szokásosnál csapadékosabb, míg az Alföldön szárazabb volt az időjárás. Az aratást is gyakran zavarták záporok, a későn betakarított termés többször megázott. A kukorica és a napraforgó nagy területen ideális csapadékviszonyok között fejlődhetett, mely szép termést ígért. A sokszori és tartós levélnedvesség miatt azonban a növényvédelem nagy kihívást jelentett mind a szántókon, mind a kertészetben. A nyárias idő még szeptemberben is kitartott, meleg, nagyrészt száraz, napos időjárás segítette nyári kapás növényeink, valamint az őszi gyümölcsök érését. Október második felétől fordult csapadékosra az idő, de a hőmérséklet egészen november utolsó dekádjáig melegebben alakult az ilyenkor szokásosnál. Utolsó őszi hónapunk végén már beköszöntött a tél, ami csak átmenetinek bizonyult, december második felében tavaszias idő zavarta meg a növények épphogy elkezdődött nyugalmi állapotát.

Míg a 2022-es esztendő a történelmi aszály éve volt, addig 2023 a heves viharokról vált emlékezetessé. A fordulat már az év elején megmutatkozott az intenzívvé váló ciklontevékenység tekintetében. A ciklonok okozta szélviharok a tavaszi hidegbetörésekkel együtt már az év első felében jelentős károkat okoztak az infrastruktúrában és a mezőgazdaságban. A nyári félévben tovább folytatódott a szélsőséges időjárás, egymást követték a zivatarrendszerek pusztító széllel, jégesőkkel. A nyári zivatarszezon augusztus 5-én ért a tetőfokára, de még november 6-án is kialakult egy kisebb szupercella a Balatonnál. Az őszi intenzív, sokfelé viharkárokat okozó ciklonok sorát december elején tapadó havas helyzet zárta, fennakadásokat okozva az áramellátásban. Jelen tanulmány 2023 szélsőséges időjárási helyzeteinek meteorológiai hátterét mutatja be.

2023. november 1-én szélviharral és intenzív csapadékkal érte el egy viharciklon Európa atlanti-óceáni partvidékét. A Ciarán névre keresztelt viharra jellemző, hogy a legerősebb széllökések az angol és a francia partoknál többfelé meghaladták a 160 km/h sebességet. A vihar emberéleteket követelt és óriási károkat okozott épületekben és infrastruktúrában egyaránt. A tanulmány a sok tekintetben tipikusnak mondható, de különösen erős vihar meteorológiai hátteret tekinti át.

A Balaton időjárása számos sajátossággal rendelkezik. A nagy kiterjedésű vízfelület, valamint a tőle északra húzódó Bakony nagy mértékben képes módosítani a balatoni időjárás alakulását. Mindez határozottan meglátszik az időjárási elemek, így a levegő hőmérsékletének, a szélviszonyoknak, a felhőzetnek és a csapadékhullásnak az alakulásában is. A viharok látszólag hirtelen csapnak le a tóra, és különösen a nyílt vízen gyakran jóval erősebbek, mint a környező szárazföldi területeken.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2023-as szeptember középhőmérséklete országos átlagban 3,6 fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a legmelegebbnek bizonyult 1901 óta. A hónap jelentős részében anticiklonok határozták meg időjárásunkat, amik a száraz és napos idő mellett kedvezően hatottak a tartósan magas, nyári hőmérsékletek fennmaradásához, ami végül egy átlagos júniussal felérő hőmérsékletű szeptembert eredményezett.

Napjainkban a számítógépes előrejelzéseknek és a komplex meteorológiai megfigyeléseknek köszönhetően viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy nagyobb méretű zivatarrendszer megjelenését az előző napi numerikus előrejelzések nem jelzik egyértelműen. 2023. augusztus 25-re virradóra azonban ez történt. A tanulmány témája a nehezen előre jelezhető vihar időjárási hátterének bemutatása.

A 2023. augusztus 4-5-i rendkívüli időjárás meteorológiai háttere.

2023. július 10-én egy nagyon gyorsan fejlődő szupercellás zivatar csapott le Székesfehérvárra. Az orkán erejű szél fákat tört ki, a jégeső épületeket rongált meg. A helyzet érdekessége, hogy a váratlanul kialakuló zivatarcella hátterében a helyi időjárási tényezők, így a Bakony, illetve a Balaton sajátosságai is szerepet játszottak.

A Balatonhoz érkezők számára az egyik legfontosabb információ, hogy hány fokos a Balaton. Ennek a kérdésnek a megválaszolása nem mindig egyértelmű más a válasz a fürdőzőknek, más a válasz a szakembereknek. A tanulmányban a Balaton vízhőmérsékletének alakulása és annak hatása kerül röviden bemutatásra.