A hosszú életű zivatar rendszerek természetének megismerése, az ott lezajló folyamatok megértése a meteorológia egyik fontos kérdése, mivel ezek a jelenségek jelentős károkat okoznak. A zivatarláncok, vagyis azok a vonalba rendeződött zivatarok, amelyek a vonalra merőlegesen, mintegy csatasorba rendeződve vonulnak előre (squall line), nagy területen fejtik ki a hatásukat. A zivatarláncok kialakulásához legtöbbször szükség van valamilyen markánsabb nagyobb térségű folyamatra; például hidegfrontra vagy egy ciklon labilis, meleg szektorára. Időnként azonban létrejönnek olyan zivatarláncok, amelyek markáns külső támogatás nélkül is képesek kialakulni és hosszabb távolságot bejárni, ezek az „önfenntartó zivatarláncok”.

2018. június 12-én a labilis légkörben heves zivatarok alakultak ki, melyekből először a Nyugat-Dunántúlon hullott rövid idő alatt 20 mm-t, majd az ország déli határai közelében, Pécs környékén 30 mm-t meghaladó csapadék, néhány helyen dió nagyságú jéggel kísérve. A zivatarokból lokálisan sokfelé fújt viharos szél, egy-egy cella közelében 90 km/h fölötti értékeket is mértek a műszerek. A zivatarláncok az éjszaka folyamán keresztülhaladtak az egész országon. A radarfelvételek és megfigyelések alapján számos látványos forgó zivatarfelhő, szupercella is kialakult. Az eset érdekessége, hogy a zivatar vonalak egymásnak adták át energiájukat, úgynevezett konvektív hullámok jöttek létre.

2018. június 8-án, Medárd napján több hullámban heves zivatarok vonultak át az ország déli, illetve nyugati részén. Az esti órákban déli irányból érkező első zivatarlánc (a meteorológiai szakirodalomban squall line-nak is nevezett jelenség) átvonulását felhőszakadások, helyenként jégesők, sokfelé viharos erősségű széllökések, és intenzív villámlás kísérte. A vihar átvonulását kidőlt fák, megáradt patakok többfelé akadozó áramszolgáltatás és közlekedési fennakadások kísérték. A vihar tragédiát is okozott; Dombóváron négy ember vesztette életét, amikor egy fa dőlt autójukra.

Az 1960-as évek második felére egyértelművé vált, hogy a légkör szén-dioxid (CO₂) tartalma fokozatosan növekszik, és mivel a szén-dioxid üvegházhatású gáz, ezért ez a Föld éghajlatának megváltozását okozhatja. A kockázatra való tekintettel a Meteorológiai Világszervezet (WMO) az ekkoriban megszervezés alatt álló globális háttérlevegőszennyezettség-mérő hálózat (mai nevén Global Atmosphere Watch) mérési programjába beemelte a szén-dioxid légköri koncentrációjának mérését is. A hegyhátsáli mérőhelyen a mai napig fenntartott heti rendszerességű mintavételek 1993. március 2-án kezdődtek. Ezt a dátumot tekinthetjük az állomás alapítási idejének.

2018. március 17-én sarkvidéki eredetű levegő zúdult a Kárpát-medencébe. A hidegbetörés során az északkeleti irányból áramló légtömegek főleg az Alföld keleti részén okoztak 70 km/h erősségű széllökéseket. Az alsó rétegekben beáramló hideg és a magasban található meleg és nedves levegő keveredése során intenzív csapadék alakult ki, amely főleg a Dunától keletre okozott havazást, hófúvást. Az időjárási helyzetet csak súlyosbította, hogy a vizes, tapadó hó mellett egy szokatlan időjárási folyamat eredményeként még ónos eső is kialakult, helyenként megbénítva a közlekedést és tartós áramkimaradásokat okozva.

2018. február 27-én a késő esti órákban különös módon fagyott be a Balaton Siófok előtti területe...

2018. február végén rendkívül hideg, szibériai eredetű levegő érte el Európát. A keletről bezúduló hideg hatására február 26-án hajnalra már túlnyomórészt -10 fok alatti minimum hőmérsékletek alakultak ki az egész országban, az élénk, időnként erős északkeleti szél ellenére is.  A hidegbetörés sok tekintetben hasonlít a 2017 zord januárját okozó időjárási helyzetre.

2018. január 18-án egy gyorsan mélyülő ciklon nagy károkat okozott Európa északnyugati térségében, főleg az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Belgiumban és Németországban. A súlyos (több százmillió eurós nagyságrendű) anyagi veszteségek mellett halálos áldozatai is voltak a szélsőséges időjárásnak.

2017. október 29-én egy markáns hidegfront érte el hazánk térségét, amely néhány óra alatt átvonult hazánk felett. Ennek hatására az északnyugatira forduló szél több helyen viharossá fokozódott, a legerősebb széllökés értékek meghaladták a 120 km/h-t. A front átvonulását záporok és zivatarok kísérték. Az esemény szinoptikai hátterének bemutatásával egy korábbi tanulmányunk foglalkozik. A front átvonulása során a legnagyobb szélsebesség értéket Siófok állomáson mértük, 36,5 m/s-ot (131,4 km/h). Ebben az elemzésben a siófoki széllökés idősor néhány statisztikai tulajdonságát mutatjuk be.

2017. október 29-én egy nagyon erős hidegfront vonult végig Közép-Európa, majd a Balkán-félsziget fölött. A vihar Németországban, Csehországban és Lengyelországban emberéleteket követelt és jelentős anyagi károkat okozott. Magyarországon alig három óra alatt rohant végig a hidegfront, és a sokfelé 100–110 km/h fölötti széllökések fakidőléseket, vezeték szakadásokat, vonatkéséseket okozott szerte az országban. A Balatonnál volt a legerősebb a szél, Siófokon 131 km/h széllökést is mértek, és kialakult a porzó víz jelensége. A tanulmány a német nyelvterületen Herwart, Magyarországon Nárcisz névre keresztelt vihar meteorológiai sajátosságait foglalja össze.