Budapesti csapadékrekordok nyomában

A rendkívüli csapadékmennyiség városszerte károkat okozott, több helyen alámosott, beszakadt útszakaszokat, beázott helyiségeket, kimosott partokat hagyott maga után. A modern infrastruktúrának köszönhetően súlyosabb, emberéletet követelő katasztrófahelyzet ugyanakkor szerencsére nem alakult ki, ellentétben néhány korábbi, budai felhőszakadásokkal. A Múlt-kor történelmi magazin internetes oldalán roppant érdekes összefoglalót tett közzé egy 140 éve hasonlóan kiadós, ám jóval tragikusabb következményekkel járt esőről. Katona Csaba cikke szerint a budai Ördög-árokba összegyűlt csapadékvíz példátlan pusztítást végzett Krisztinavárosban és környékén, egész épületeket nyelt el és emberéleteket is követelt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat archívumában utánanéztünk a kérdéses napon feljegyzett adatoknak, melyek alátámasztották a rendkívül kiadós csapadék tényét. A Szolgálat elődjének akkori székhelyén, az I. kerületi Lovas úton lévő mérőállomáson 1875. június 26-án a Meteorológiai észleletek könyvébe (1. ábra) 24 óra alatti csapadékról beszámoló táblázatába 103,3 mm-t jegyzett be észlelő (2. ábra).

1. ábra: Meteorológiai mérések 1875 júniusából

2. ábra: 1875. június 26-án Budapesten 103,3 mm csapadék hullott

Réthly Antal, a jeles meteorológus hét évtizedes gyűjtőmunkáját bemutató, Időjárási események és elemi csapások Magyarországon című, páratlanul részletgazdag könyvében is szerepel bejegyzés az 1875-ös budai felhőszakadásról. Az 1801-től 1900-ig tartó időszakot felölelő rész első kötetének 541. oldalán a következőket olvashatjuk:

• június 26. BUDA. Borzasztó vihar és felhőszakadás, mely alatt az „ördög árka” beszakad. Mintegy 200-an elvesztek. (Zupkó Á. 270.)
  
  
• június 26. ÓBUDA. Oly hatalmas felhőszakadás volt jégesővel és zivatarral, hogy mi az Öreghegyen lévő szőlőnkből egy akó bort sem kaptunk. A Sánc utcánál (ma Föld utca) a víz az ablakokon át be- és kifolyt, és a vizet szivattyúkkal kellett kivezetni. Az újlaki plébánia templomba is betört, mindent felborított, több ház beomlott, berendezési tárgyak és több ember elpusztult. (Krenn Gy. Scenger E. 286.)
  
  
• június 26. BUDAÖRS. „Június 26-án óriási zivatarunk volt a budaörsi és budai határban. Olyan erősen esett, villámlott és vert a jég, hogy emberemlékezet óta nem tudtunk volna ilyet elképzelni. Budán igen nagy kárt okozott a víz. Sok házat lerombolt; sok ember és állat elpusztult.” (Kreisz, Budaörs.)
  
  

Buda víz alatt (forrás: mult-kor.hu)

Az idei, augusztus 17-i eseményhez hasonlóan 140 éve is minden bizonnyal igen szélsőséges területi eloszlásban zúdult alá a csapadék, így természetesen nem lehet kizárni lokálisan a feljegyzettnél magasabb összeget sem. Az ilyen, rendkívül nagy csapadékösszegek sorrendje ezért óvatosan kezelendő, hiszen 17-én a belterületi 115,4 mm-rel szemben Pestszentlőrincen például 66,3 mm-t, Újpesten már csupán 21,1 mm-t regisztráltunk. Érdekességképpen mégis összegyűjtöttük az OMSZ adatbázisában fellelhető legnagyobb budapesti napi csapadékadatokat, melyek alapján azt mondhatjuk, hogy az 1875-ös érték a 13. legnagyobb, de még a mostani 115,4 mm is csak a 8. a sorban, még ha a belterületi állomás korábbi, 1937-es rekordját több mint 20 mm-rel haladta is meg. Táblázatunk szerint a mérések kezdete óta 1963. szeptember 8-án jegyeztük eddig a legnagyobb mennyiséget, Rákoscsabán aznap 140,1 mm eső hullott.

1. táblázat: 100 mm-t meghaladó napi csapadékok Budapesten

 
Kapcsolódó oldalak:

• Vasárnapi és hétfői özönvíz és okai
• Felhőszakadás 2015. augusztus 17-én
• 2015. augusztus 17-i villámárvizeket okozó időjárás elemzése
• Az Ördög-árok legpokolibb tánca