A csillagászati nyár 2023. június 21-én, szerdán kezdődik. A nyári napforduló 16 óra 57 perckor lesz, ekkor "fordul" meg a Nap, amely a téli napforduló óta folyamatosan haladt észak felé, útja a Ráktérítőig tartott, ahol holnap delel. Innentől viszont ellentétes irányt vesz, s elindul a Baktérítő felé, ahova fél éves vándorlás után télen érkezik majd meg.

A Medárd időszakkal járó zivatarok a Balaton térségében is látványos időjárást okoztak. Az intenzív csapadéknak köszönhetően a Balaton vízállása három nap alatt 4 cm-t emelkedett, illetve látványos felhőképeket lehetett megfigyelni (Balatongyörök, Siófok).

Celeste Saulo lett az ENSZ szakosított szervezeteként működő Meteorológiai Világszervezet (WMO) első női főtitkára. Az argentin professzor asszonyt a most zajló Meteorológiai Világkongresszus titkos szavazással választotta meg csütörtök délelőtt a pozícióra. Sauló főtitkárként vezeti majd az éghajlatváltozás és az egyre szélsőségesebbé váló időjárás megfigyelésére és leküzdésére fókuszáló nemzetközi erőfeszítéseket.

Extrém időjárással, éghajlati és vízügyi eseményekkel kapcsolatban 1970 és 2021 között globálisan 11 778 katasztrófát jelentettek, amelyek több, mint 2 millió halálesetet és 4,3 ezer milliárd dollár gazdasági veszteséget okoztak – áll a Meteorológiai Világszervezet (WMO) új jelentésésben. A gazdasági károk az egekbe szöktek. A pontosabb korai figyelmeztetések és az összehangolt katasztrófavédelmi intézkedések azonban az elmúlt fél évszázadban jelentősen csökkentették az emberi áldozatok számát.

Az új valós színű kompozit kép előállítása az eddigi európai geostacionárius meteorológiai műholdak adataiból nem volt lehetséges. A műhold által a látható tartomány kék (0,44 μm), zöld (0,51 µm) és piros (0,64 µm) sávjában mért visszavert napsugárzás kombinációjával kapunk olyan képet, ami leginkább hasonlít a szemünk által látott képhez.

A 2022-es WMO éghajlati értékelő megjelenése alkalmából a Meteorológiai Világszervezet április 21-én sajtóközleményt adott ki. A WMO állásfoglalása az éghajlat 2022-es állapotáról olyan kulcsfontosságú éghajlati mutatókra összpontosít, mint az üvegházhatású gázok, a hőmérséklet, a tengerszint-emelkedés, az óceánok felmelegedése és savasodása, a tengeri jég és a gleccserek állapota.

Az ECMWF honlapján megtalálható, illetve PDF formátumban le is tölthető a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjának negyedévente megjelenő szakmai, angol nyelvű kiadványa. Az ECMWF Newsletter általános célja az ECMWF modellelőrejelzésekhez kapcsolódó fejlesztések minél szélesebb szakmai körű megismertetése, így az új lehetőségek várhatóan széles körben ismerté és alkalmazottá válnak.

A március végi hideg betörés első napján, március 27-én elsősorban a Dunántúlon fújt viharos szél. A második napon (március 28.) a magasban folytatódott a hideg beáramlás, amely kedvezett a záporok, illetve hózáporok kialakulásának. A Balaton fölött gyorsan vonuló, hózáporokkal járó, látványos felhőképet az OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának kamerája is megörökítette.

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) 2023. március 20-án közzétette a hatodik értékelő jelentés sorozatának záró kiadványát, a szintézist jelentést. Eszerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és az ember által okozott éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra számos megvalósítható és hatékony eszköz létezik. A jelentés hangsúlyozza, hogy sürget az idő.

Hosszabb száraz időszakot követően március 26-án, vasárnap este megérkezett a csapadék a Balaton térségére is. A Dunántúl feletti centrummal kimélyülő ciklon hatására hétfő délig Keszthely térségében 33.5, Fonyódon 35.5, Siófokon 22.3 mm-t mértek az Országos Meteorológiai Szolgálat csapadékmérői. A Zala vízgyűjtőjén területi átlagban 35 mm körüli eső hullott, ami jótékonyan hat a Balaton vízállására, várhatóan 3-5 cm vízszintemelkedést okozva.