Magyarországon a 2022-es évi középhőmérséklet országos átlagban 11,83 Celsius foknak adódott, ami 1,1 fokkal volt melegebb az 1991–2020-as éghajlati normálnál. 2022. az ellenőrzött adatok alapján a 2019-es és a 2018-as évek után a harmadik legmelegebb az elmúlt 122 évben. Az év során hazánkban lehullott csapadék mennyisége országos átlagban – a homogenizált adatok alapján – 497 mm, ezzel a 17. legszárazabb év volt 1901 óta. 2022 során a megszokott csapadékmennyiség 81%-a hullott le, s mind térben, mind időben igen szélsőségesen alakult az eloszlása. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint a 2022-es év az ötödik legmelegebb volt a Földön.

A 2022-es ősz hazánkban az átlagnál 0,7 Celsius fokkal melegebb volt, s átlag körüli csapadék hullott, de egyenlőtlen havi eloszlásban. A kisfilmből kiderül, hogy miként illeszkedik az idei ősz a hosszú éghajlati sorokba, hogy milyen szélsőségeket mértek az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőhálózatában az évszak során, valamint, hogy milyenek voltak a globális és európai hőmérsékleti viszonyok. A szeptemberi heves eseményeket és az október végi inverziós helyzetet megörökítő fotók is láthatók. Az idei ősz pénztárcakímélő is volt, már ami az időjárásfüggő fűtési költségeket illeti.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2022-es nyár az átlagnál 2,0 Celsius fokkal melegebb volt, ezzel a legmelegebb 1901 óta. Június végétől az időjárásunkat gyakran hőhullámok határozták meg, de a június is nagyrészt az éghajlati normálnál melegebb idővel telt. A tavalyi száraz nyarat idén egy hasonlóan száraz követte, így országos átlagban a nyári csapadékösszeg ismét jelentősen elmaradt az 1991–2020-as átlagtól, ezzel pedig tovább folytatódott a súlyos aszály hazánkban.

2022. június 25-én az év egyik legrövidebb és legizgalmasabb éjszakáján az Országos Meteorológiai Szolgálat idén is sok érdekes programmal várta a meteorológia iránt érdeklődőket. A Múzeumok éjszakáján a szélre fókuszáltunk, folytatva a 2018-ban elindított sorozatot, melyben egy meteorológiai elem köré csoportosítjuk programjainkat. Köszönjük, hogy sok látogató kereste fel Szolgálatunkat. Reméljük, hogy jövőre is sokan választják a meteorológia hazai fellegvárát!

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján 2022 tavasza 0,5 Celsius fokkal hűvösebb volt az átlagosnál. Főleg az évszak első fele telt az átlagnál jóval hidegebb idővel, sok napon fagyott is, majd a május a szokásosnál melegebb időt hozott. A télen tapasztalt szárazság tavasszal is folytatódott, országos átlagban az évszakos csapadékösszeg az 1991–2020-as átlagnál 26%-kal kevesebb volt. A márciusi csapadék országosan a szokásos mennyiség 60%-át sem érte el, majd áprilisban az átlagnál mintegy 25%-kal több esett, a májusi csapadékmennyiség viszont csak a normál fele volt. A konvektív szezon kezdetével a kialakuló zivatarokat esetenként gustnado, jégeső, viharos széllökések, lokálisan jelentősebb mennyiségű csapadék kísérte.

A 2021/2022-es tél az átlagosnál enyhébb volt. A szokásos csapadékmennyiség kétharmada hullott országos átlagban. Tél végén a talaj felső egy méteres rétegéből 20-80 mm nedvesség hiányzott a telítettséghez képest. Szélsőséges időjárási események sora lépett fel az elmúlt télen: jeges, ónos esős helyzet alakult ki karácsony környékén, majd a Malik viharciklon nyomán január 30-án nagy területen fordultak elő 90-100 km/h-t meghaladó széllökések. Európában a téli átlaghőmérséklet 0,9 Celsius fokkal haladta meg a sokéves átlagot, ezzel a 7. legenyhébb volt az elmúlt tél az ERA5 adatbázison 1979 óta.

A 2022. évi Meteorológiai Világnap témája: „Korai veszélyjelzés, hatékony cselekvés”. Az éghajlatváltozás következtében a Kárpát-medencében is gyakoribbá váltak és válnak az időjárási, éghajlati és hidrológiai szélsőségek. A veszélyes időjárási jelenségek jelentős károkat okoznak, ami ellen védekezni kell. A megfelelő időben, a megfelelő helyen történő cselekvésre való felkészültség képes emberi életek megmentésére és a bekövetkező károk mérséklésére. Az élet- és vagyonvédelem, a katasztrófa elleni védekezés ma már elképzelhetetlen úgynevezett korai figyelmeztető rendszerek nélkül. Az OMSZ által működtetett rendszer fő célja, hogy kritikus időjárási helyzetekben, illetve ezeket megelőzően hiteles információt biztosítson a lakosság és a média, illetve az illetékes állami szervek számára.

A forró nyarat követően 2021 őszének középhőmérséklete kissé elmaradt az átlagtól. Jelentős csapadékhiány alakult ki szeptemberben és októberben. Az Őrségben egy kis kiterjedésű, de rendkívül hosszú életű, egy helyben álló zivatarcella alakult ki, ami villámárvizeket, elöntéseket okozott többfelé szeptember végén. Az ősz első hegyvidéki havazása során a Bükkben egyes helyeken 25-30 cm-es hóréteg keletkezett. Az évszakos hőmérsékletek túlnyomórészt átlag felettiek voltak a bolygón, de az átlagosnál hűvösebb volt az ősz Oroszország távol-keleti részén és Alaszkában, valamint Közép-Ázsia és Ausztrália nagy részén. Európában az átlag körül alakult az évszakos középhőmérséklet az Európai Unió Kopernikusz programjának adatai szerint.

2021 nyara számos időjárási és éghajlati szélsőséget hozott. Ízelítőt kaptunk abból, ami az éghajlatváltozás miatt a jövőben átlagos lesz. Rekordszáraz és a harmadik legmelegebb volt a június, a július pedig rekordmeleg volt 1901 óta. Komoly hőhullámok, felhőszakadások, szupercellás zivatarok, jégeső, orkán erejű szél – ez mind előfordult idén nyáron. Európában is a legmelegebb volt a nyár az Európai Unió Kopernikusz programjának adatai szerint.

Hűvös volt 2021 tavasza, több hullámban is hideg levegő árasztotta el a Kárpát-medencét. Hideg rekordok sora dőlt, komoly fagykárok keletkeztek. Igen száraz volt a március, kritikusan kiszáradtak a talajok a hó végére. A szántóföldi növények lemaradtak a fejlődésben a hideg miatt, kiugróan magas volt a fűtési energiaigény. Európa egésze 0,5 Celsius fokkal hidegebb volt az 1991–2020 normálnál a Kopernikusz Éghajlatváltozás program adatai szerint.