Meleg, nyári idő a szemfejlődésre

Az elmúlt hét első részében inkább csak keleten, északkeleten, a hét végén pedig már sokfelé alakult csapadék az országban. A csapadék heti mennyisége többfelé a 30 mm-t is meghaladta (helyenként felhőszakadás is előfordult), helyenként azonban szinte semmi nem esett. A legtöbb esőt az északkeleti részek (arrafelé sokfelé már nagyon szárazak voltak a földek) és a Dunántúl déli fele kapta. A legnagyobb csapadékhiány jelenleg a középső országrészben van, bár ezen a mai, hétfő délelőtti kiadós záporok sokfelé enyhítettek. A talaj nedvességi állapotában nagy különbségek vannak nem csak országosan, hanem viszonylag kis területeken belül is. A legszárazabb területek az ország középső tájain találhatók. Egész héten nyári meleg volt, többnyire 25 és 30 fok között alakultak a napi maximumok, de forró nap (Tmax>35 Celsius fok) ebben az évben még nem fordult elő az országban.

 

Az országban már alig maradt aratnivaló, de ennek minősége is a többszöri csapadék miatt tovább romlik. A kukorica zömében a szemfejlődés fenológiai fázisában jár, a napraforgónál pedig megkezdődött a magképződés. A korai érésű szőlők zsendülnek, színeződnek a bogyók, nagyon korai szüret várható. A kukoricának a címerhányástól a szemfejlődésig van a legnagyobb vízigénye, míg a napraforgónak a virágzás idején. Idén ezek a fenológiai fázisok az átlagosnál hamarabb következtek be, és általában kedvező talajnedvességi viszonyok állnak, álltak a növények rendelkezésére ebben a kritikus időszakban. A jó terméshez a nedvesség mellett sok napsütés és meleg is szükséges, mely feltételek szintén adottak.

 

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 920 és 1100 foknap között járnak az országban, és egyre nő a különbség a nyugati és a délkeleti tájak között.  A magasabb értékek leginkább az Alföldön jellemzőek. Az  1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint jóval az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek, így növényeink fenológiai fázisai is előnyben vannak, bár kissé csökkent apadt a meleg április és május során szerzett több hetes előny.

 

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg aránya országszerte magas. A változást mutató térkép nagy területen sárga, mely a vegetáció csökkenését jelzi, ugyanakkor az Alföld déli kétharmadán nőnek az értékek. Az anomália térkép alapján, a legtöbb helyen jóval a sokéves átlag fölötti a zöld tömeg aránya, de a június utolsó illetve július első harmadában száraz területeken megjelenő vörös foltok negatív anomáliát mutatnak.

 

Az előttünk álló héten a sokfelé zivataros hétfő után is majdnem minden nap, de jóval kevesebb helyen, általában csak szórványosan várható zápor, zivatar. A szombat reggelig várható összcsapadék területi átlagban jellemzően 10 mm alatt marad. Marad a nyári meleg, sőt a hőmérséklet kissé emelkedik is: a maximumok 30 Celsius fok körül, többfelé kissé a fölött alakulnak majd, a melegkedvelő kukoricára tehát ideális idő lesz. Forró nap (Tmax>35 fok), mely meghaladná kultúrnövényeink optimumát, továbbra sem valószínű. A levegő páratartalma napközben 50% alá csökken, ez a gombás megbetegedések terjedését korlátozza. Kedden és szerdán szeles idő várható: az északias szél gyakran és nagy területen megerősödik, mely a permetezési munkákat megakadályozza. Csütörtöktől mérséklődik a légmozgás, de zivatarok környezetében viharos széllökések továbbra is kialakulhatnak majd.

Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2018. július 23.