2024. november 24. vasárnap
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2019. május 30. 12:35

Az áprilisi aszály után májusi árhullámok és belvíz

Az elmúlt időszakban igen jelentős csapadék hullott az országban. Amíg áprilisban súlyos aszályról beszéltünk és arról, hogy a talaj nem tudott télen sem feltöltődni nedvességgel, az időjárás májusban bepótolta a hiány nagy részét. Az őszi vetésű növényi kultúrákban a csapadékhiány miatt korábban keletkezett károk azonban ettől nem állnak helyre.

Az elmúlt napokban is folytatódott a csapadékos időjárás. Míg a hét végén csak elszórtan alakult ki egy-egy zápor, zivatar, hétfőtől ismét sokfelé hullott jelentős mennyiség. Különösen sok esett szerdán, amikor kisebb körzeteket leszámítva jellemzően 15-40 mm csapadék hullott, de többfelé 40-60 mm is előfordult. Sőt Dédestapolcsány térségében 140 mm körüli mennyiség okozott villámárvizet (1. és 2. ábra). Ennek megfelelően a talaj országszerte igen nedves, sáros a felszín. Belvízzel borított területek is megjelentek, leginkább az Alföld déli megyéiben. Folyóinkon pedig árhullámok követik egymást.

A hőmérséklet a múlt hét közepi meglehetősen hűvös értékekről szombatra már 25 Celsius fok köré, vasárnap e fölé melegedett. Ezt követően hűlt az idő, szerdán főleg a Dunántúlon, csütörtökön már keleten is 20 fok alatt maradt a hőmérséklet. Az 5 cm-es talajhőmérséklet a hét végi 20 fok körüli értékről pár fokot csökkent, leginkább a nyugati országrészben, ahol jelenleg 15 fok körüli

 

Az őszi kalászosok jellemzően a virágzás, a repce pedig a magképződés fenológiai fázisában jár. A kedvező vízellátottság ebben az időszakban nagyon fontos ezeknek a kultúráknak. A kukorica és a napraforgó is szereti a vizet, ezek viszont melegebbet igényelnének, most pedig fáznak, így fejlődésük lassú. A gyomok a sok eső hatására erősen növekednek, de a gombás megbetegedések és a különböző kártevők is szaporodnak. A gyommentesítés és a növényvédelem jelenleg kulcsfontosságú, de az esős időben, a sáros talajon nehéz megvalósítani. A sok csapadék miatt a jelenleg érő gyümölcsök kárt szenvednek, a korai cseresznye kireped, majd rothad, csakúgy, mint a szamóca.

 

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 230 és 300 foknap között vannak az országban.  A kisebb értékek a Dunántúl nyugati részén, míg a magasabbak délkeleten vannak. A 2018-as hőösszeg értékektől egyre jelentősebben, már 170-210 foknappal, a sokéves átlagtól mérsékeltebben vannak elmaradva az idei értékek, jellemzően 20-50 foknappal az átlag alatt alakulnak (3. ábra). Ez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásosnál kicsit később következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt.

 

Az őszi vetésű kalászosok (és valamennyire a repce) számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be a Győr, Kaposvár és Nyíregyháza körüli terültre vonatkozó agrogramokon* (4., 5. és 6. ábra). Aszályos körülmények uralkodtak ősszel (délnyugaton ez kevésbé volt kritikus) és most áprilisban. Ezekben az időszakokban nagyon száraz volt a talaj, nem tudott kikelni, majd fejlődni a növény. A későbbi esők ezt az elmaradást már nem tudták korrigálni. A hőmérséklettel az elmúlt hetek hűvösebb időjárása ellenére sincs komoly probléma, az enyhe őszi, és kora tavaszi időnek köszönhetően az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár, bár a napi középhőmérsékletek május eleje óta jellemzően az ideális értékek alatt maradtak.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (7. ábra). Áprilisban még jelentősen elmaradt az ideálistól a csapadék és így a talajnedvesség is, majd májusban jócskán bepótlódott a hiány, feltöltődött a talaj, sőt arrafelé már belvízzel is küzdeni kell. A talaj mélyebb rétegeinek feltöltődése a nyáron (amiről még nem tudjuk mennyire lesz csapadékos vagy éppen aszályos) még nagyon sokat fog érni. A napi középhőmérséklet április első részében még az ideális fölött alakult, de már április utolsó hete óta tartósan az alatt marad, tehát még az országos viszonylatban melegnek számító délkelet-alföldi régióban is fázik a növény. A görgetett hőösszeg csak azért éri el az ideális értéket, mert április első heteiben, amikor viszont a száraz talaj miatt nem fejlődhetett (illetve el sem volt vetve) a kukorica, még az átlagosnál melegebb volt az idő.

 

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink a május első felére vonatkozó állapotokat tükrözik. Rögtön szembetűnő, hogy a gyakran felhős, borult időjárás miatt az évszakhoz képest igen nagy az adathiányos (fehér) területek kiterjedése. A zöld tömeg mennyisége jellemzően tovább növekedett az országban, gyenge csökkenés, vagy mérsékelt növekedés általában ott figyelhető meg, ahol az előző időszakban volt igen nagyarányú a zöld tömeg növekedése. Az anomália térkép az aszály megszüntével sokat egységesedett, az átlagostól nagy éltéréseket nem mutat.

 

Az előttünk álló napokban melegszik az idő, napsütés is lesz és tartós csapadék nem, de zivatarok továbbra is várhatók. Pénteken és szombaton főleg keleten és délen, vasárnaptól már országszerte várható a délutáni gomolyfelhő képződésből zápor, zivatar. Területi átlagban az egy hetes csapadékösszeg 10 és 30 mm között valószínű, de intenzívebb zivatarok által érintett területeken, kisebb körzetekben ennél nagyobb mennyiség is előfordulhat. A hét végén az északias szél még gyakran lesz élénk, időnként erős, majd a komolyabb légmozgás zivatarfelhők környezetére korlátozódik. Melegszik az idő, a legmelegebb órák hőmérséklete pénteken még 19 és 23 fok között, majd vasárnaptól már többnyire 25 fok körül alakul. A nedves talaj és a délutáni záporok miatt továbbra is magas páratartalomra kell számítani. A melegedő időben a tavaszi vetések gyors fejlődésnek fognak indulni, de a gyomok és a kórokozók nyomása is nagy marad.

 

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

 

Készült: 2019. május 30.

 

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra: Egy napos csapadékösszeg 2019. május 29-én (mm)


2. ábra: A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2019. március 29-én (mm)


3. ábra: Kukorica növekedési foknap 2019. május 29-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


4. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. május 29-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


5. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2019. május 29-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


6. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2019. május 29-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


7. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. május 29-ig
(részletes magyarázat a szövegben)