HungaroMet: 2019. augusztus 5. 15:09
Jól esett a kapás növényeknek
A múlt szombatig, csaknem tíz napon át tartó csapadékos időjárás az ország nagy részén feltöltötte nedvességgel a talajok felső rétegét. A kukoricának és napraforgónak igen nagy szüksége volt az esőre, bár a viharos szél, és néhol a jégeső jelentős károkat is okozott. Vasárnaptól szárazabb periódus kezdődött, a hét végéig csak elszórtan, főként északon és nyugaton lehet záporokra, zivatarokra számítani.
A múlt hét második felében is sokfelé hullott számottevő mennyiségű csapadék főként pénteken és szombaton. Pénteken a záporok, zivatarok mellett csendesebb esők is áztatták a talajt. A nagyobb mennyiség – 15-50 mm – az északi határszél kivételével a Dunántúlon, és az Alsó-Kiskunságban esett. Az ország északi és keleti részén 2 és 10 mm közötti csapadékösszegek voltak jellemzőek, ennél több csak foltokban hullott. Sajnos a Kisalföld nagy részét ezúttal is elkerülte a csapadék, ahogy már júniusban és egész júliusban is a Győr környéki területek voltak a legszárazabbak az országban. A hétvégén véget ért csapadékos időszak során jellemzően 30 és 60 mm közötti mennyiség esett, de elszórtan, nagyobb felhőszakadások által érintett tájakon a 100 mm-t is meghaladta a 10 napos csapadékösszeg (1. ábra). Ezzel a Dunántúl nyugati, délnyugati részén és a Tiszántúlon is többfelé elérte a kukorica számára júliusban optimálisnak számító 100 mm-es értéket az elmúlt 30 napban hullott csapadék (2. ábra).
A talajok felső 20 cm-es rétege kellően átnedvesedett (3. ábra), sokfelé telítődött is nedvességgel. Az alsóbb rétegekben azonban bőven van hely a leszivárgó víz számára, a délnyugati országrész és az Északi-középhegység kivételével a felső 50 cm nedvességviszonyai bár kielégítőek, de a telítettségtől távol áll a talaj. A Kisalföld nagy részén sajnos továbbra is kritikusan száraz a talaj, Győr térségében már 30% alatt van a nedvességtartalom. (4. ábra)
A hőmérséklet a csütörtöki 30 fok körüli maximum értékekről a hét végéig fokozatosan csökkent, és vasárnap már csak 26 fok körül alakult.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 990 és 1100 foknap között járnak az országban (5. ábra). A legalacsonyabb értékek a Dunántúl nyugati részén (és természetesen a hegyeinkben), míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg, de a területi eloszlás igen érdekes képet mutat. A 2018-as hőösszeg értékektől vett eltérés - ami a tavalyi igen meleg és az idei hűvös május miatt vált jelentőssé – az elmúlt napok hűvösebb időjárása miatt kissé tovább nőtt, jelenleg mintegy 150-200 foknappal vannak elmaradva az idei értékek. A sokéves átlaghoz képest kis többlet mutatkozik, mely jelenleg mintegy 40-100 foknap körül alakul, délen vannak néhol ennél magasabb értékek is. Így mindez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül a szokásos időben következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt.
A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink a július második felére vonatkozó állapotokat tükrözik. Az index értéke, azaz a zöld növényi tömeg mennyisége országszerte túl van már a maximumán, de az előző időszakhoz képest nem csökkent számottevően. Az anomália térképen még mindig a pozitív eltérés dominál az országban, azaz többnyire jó állapotúak, az átlagosnál erősebbek a kultúrák, de a szárazsággal sújtott Kisalföld térségében az átlagosnál alacsonyabb értékek a jellemzők. Az erősen mozaikos (a sűrűn váltakozó vörös és sötétzöld) foltok a vetésforgó során az évente eltérő kultúrák miatt alakulnak ki.
Előző elemzésünkben az őszi vetésű kalászosokra vonatkozóan mutattunk be a teljes tenyészidőszakot összefoglaló időjárási elemzést agrogramokon*. Ezúttal a kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paramétereket (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) vetjük össze Győr, Kaposvár és Békéscsaba térségére vonatkozó agrogramokon (6., 7. és 8. ábra). Győr térségében május végén még optimális volt a tenyészidőszak eleje óta összegzett csapadék, az azóta tartó száraz időszak miatt azonban a két görbe eltávolodott egymástól, az optimálisnak nem egészen a 60%-a a lehullott mennyiség. Ezzel együtt a talaj nedvességvesztése is csaknem folyamatos az elmúlt két hónapban, és június vége óta a kritikus 40%-os érték alatt van a talaj felső fél méteres rétegének nedvességtartalma. Ilyen körülmények között a kukoricát öntözni kell, ahol ez nem történik meg, ott „furulyáznak” a növények. Ezzel szemben a déli országrészben, mind Kaposvár, mind Békéscsaba környékén az elmúlt tíz nap esős időjárásának köszönhetően bőven meghaladja a lehullott csapadék mennyisége az optimális értéket. Ezzel együtt a talaj is rendelkezik nedvesség tartalékokkal, bár július 25-ére ezeken a területeken is megközelítette a kritikusan száraz értéket. A görgetett hőösszeg országszerte kevéssel az ideális alatt alakul, de nem olyan mértékben, hogy ez hátráltatná a kukorica fejlődését.
A napraforgó egyre többfelé elvirágzik, és a magképződés fenológiai fázisában jár. A kukorica még jellemzően virágzik, de a korai fajtáknál már megkezdődött a szemképződés. A hőösszeg eloszlásnak megfelelően a keleti országrészben kissé előrébb járnak a növények a Dunántúlhoz képest. A július végi, augusztus eleji csapadékot nagyon meg fogják hálálni a kapás növények, mert a szemképződés idejére az ország nagyobb részén kellő nedvesség áll rendelkezésére a talajban, a terméskilátások tehát sokat javultak. Ugyanakkor a csapadékos időjárás kedvezett a különböző gombás megbetegedéseknek is.
Az előttünk álló héten a megelőző időszakhoz képest csökken a csapadékhajlam. A hét első felében kell több gomoly- és fátyolfelhőre számítani, és záporok, zivatarok kialakulására is ekkor van nagyobb esély elsősorban az északi országrészben valamint csütörtökön nyugaton is. Péntektől gyengén felhős, napos időre van kilátás, és a záporok valószínűsége tovább csökken. Az Alföld nagy részén a héten nem várható számottevő csapadék, és területi átlagban az északi és nyugati tájakon is csak 2 és 5 mm közötti mennyiség valószínű. A talajok felszín közeli rétege száradni fog, a mélyebb rétegek nedvességtartalma azonban a leszivárgásból adódóan nőhet. Szárazabbá válik a levegő is, a legmelegebb órákban jellemzően 50% alatt alakul a relatív nedvesség értéke. A hét első felében főként a keleti országrészben napközben gyakran megélénkül a délnyugati, nyugati szél, majd péntektől mérséklődik a légmozgás. Már a hét elején melegedés kezdődik. Kedden a déli országrészben, majd szerdán már többfelé meghaladja a 30 fokot a maximumhőmérséklet. Csütörtökön egy hidegfront súrolja térségünket, így átmenetileg néhány fokkal csökken a hőmérséklet, de szombaton és vasárnap már 30 fok fölötti, délen 35 fokot is elérő kánikulára lehet számítani. Ekkor többfelé alakulhat ki légköri aszály. A gombás betegségek visszaszorulnak, ugyanakkor fennáll majd a napégés illetve perzselés veszélye a leveleken. A kukoricára számított hőösszeg a hét végére az ország túlnyomó részén meghaladja az 1100 foknapot, délkeleten az 1200 foknapot is.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.
Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.
Készült: 2019. augusztus 5.
* Agrogram
A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2019. augusztus 4-ig (mm)
2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2019. augusztus 4-ig (mm)
3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2019. augusztus 4-én (%)
4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. augusztus 4-én (%)
5. ábra
Kukorica növekedési foknap (hőösszeg) 2019. augusztus 4-ig (részletes magyarázat a szövegben)
6. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. augusztus 4-ig
(részletes magyarázat a szövegben)
7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2019. augusztus 4-ig
(részletes magyarázat a szövegben)
8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. augusztus 4-ig
(részletes magyarázat a szövegben)