Csapadékos idő hátráltatja az aratást, de kedvez kapás növényeinknek

Az elmúlt egy hétben csak a hétvégén érkezett hidegfront hozott csapadékot az országba. A legtöbb helyen 5 és 15 mm közötti mennyiség esett, de a Duna mentén nagyobb területeken, a Kiskunságban, és foltokban a Tiszántúlon is csak 2-4 mm hullott (1. ábra). A legnagyobb csapadékhiányt mutató tájakon (2. ábra), a Kisalföldön és a Mohácsi-sziget környékén sajnos ez alkalommal sem esett számottevő mennyiség. A talajnedvesség értékekben június vége óta az ország nagy részén fokozatos csökkenés figyelhető meg. A többnyire hidegfrontokhoz kapcsolódó csapadék csak a talaj felszín közeli rétegét nedvesíti át átmenetileg, de a felső fél méteres réteg már fokozatosan szárad, a kritikusan száraz területek nagysága pedig növekszik. A talajnedvesség a növények számára hasznosítható víztartalom 40%-át sem éri el a Kisalföld jelentős részén, a Balaton és a Velencei-tó térségében valamint Baranya, Tolna és Bács-Kiskun megyék bizonyos részein sem (3. ábra). Nedvesebb talajok az északkeleti országrészben vannak, ahol kimondottan jó a talajok vízellátottsága.
A hétvégén átvonult hidegfront mögött vasárnapra hűvös levegő árasztotta el a Kárpát-medencét. Az elmúlt öt nap átlaghőmérséklete (4. ábra) még úgy is 2-4 fokkal marad el az ilyenkor szokásos értéktől, hogy szombaton az ország nagy részén még 30 fok fölött alakultak a minimumok. A hét első napjaiban a legtöbb helyen 10 fok alá hűlt a levegő hajnalonként, és a maximumok is csak szerdán haladták meg többfelé a 25 fokot. 

A szántókon javában zajlik az aratás (5. ábra). A betakarításra, a kedvező szemnedvességhez száraz és meleg időjárás lenne az ideális, ami a következő napokban nem lesz jellemző térségünkben. A kapás növények közül a napraforgó virágzik (6. ábra). A kukorica ott, ahol június eleje-közepe óta kedvezőek a csapadékviszonyok, helyenként a két és fél métert is meghaladja, a szárakon pedig dupla csövek sorjáznak (7. ábra). Vannak egyelőre kevésbé fejlett táblák is, ahol még nem kezdődött el a címerhányás fenológiai fázisa. A Dunántúlon, főleg a Kisalföldön, a Balaton térségében, Baranyában és Tolnában, valamint a Duna-Tisza közének nyugati, délnyugati részén nem ilyen kedvező a kép, arrafelé kiadós csapadékra lenne szükség a tavaszi vetések optimális fejlődéséhez.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a június végére, július első dekádjára vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is egyértelműen erdeinkben figyelhető meg. A változást mutató térképen és az anomália térképen egyaránt szépen kirajzolódik, hogy az adott időszakban az ország északi részén és a Dunántúl keleti felén hullott kevesebb csapadék. Ezeken a tájakon csökkent, illetve a sokéves átlaghoz képest is negatív eltérést mutat a zöld tömeg mennyisége. Ugyanakkor az Alföld nagy részén, főként a Tiszántúlon valamint a délnyugati tájakon az őszi vetések érése ellenére is növekedés figyelhető meg az index értékében, és a sokéves átlaghoz képest is jelentős pozitív anomália adódik, amit főként a kapás növények csapadék hatására történt intenzív növekedése magyaráz.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg múlt heti intenzív növekedése kissé megtorpant az elmúlt napok hűvös időjárása miatt, és az egyes országrészek közötti különbségek tovább nőttek Jelenleg többnyire 700 és 830 foknap között van az országban a hőösszeg. Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 20-50 foknapos az elmaradás, de az északkeleti országrészben 55-75 foknapos negatív eltérés is megfigyelhető. A sokéves átlaghoz képest elég változatos a kép. Az ország nagy részén nem jellemző számottevő eltérés, de a déli országrészben helyenként a 30 foknapot is meghaladja a pozitív anomália. A vegetációs időszak korábbi időszakában mutatkozott hiány mostanra a legtöbb helyen pozitív eltérésbe ment át. Mindez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásos időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8. és 9. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó hetében, majd májusban érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot, csak kis területen jelentette az aszály megszűnését. Hiába esett aránylag gyakran május második felében, június elején, egyszerre többnyire nagyon kevés hullott, ami gyorsan el is párolgott, így nem tudta a talaj nedvességtartalmát számottevően növelni. Június első hetétől gyakoribbá váltak a jelentős mennyiségű csapadékot adó záporok, zivatarok, ami rendkívül sokat segített főként a búza szemfejlődésében, azonban ez a csapadék az őszi vetések számára már elég későn érkezett. A tavaszi csapadékhiány utólag már nem pótolható, bármennyi is esett júniusban. Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára, ezért az átlagos alatti termésátlagokra volt kilátás. Az aratás kezdetén főleg a keleti országrészben akadályozta a gyakori csapadék és a felázott talaj a betakarítást. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket. A májusi és júniusi hűvösebb időjárás azonban a virágzás és szemképződés fázisának a hosszát megnövelte, mely kedvező hatású volt a termésre nézve, majd az érés utolsó szakaszára megérkezett a kánikula.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kecskemét és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (10. és 11. ábra). A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban, és ez a hosszú gyökérzet egy nyári, esetlegesen aszályos időszak során még sokat érhet. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és Medárd óta igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett (bár arrafelé is nagyok a terület különbségek), annyi, ami épp elég, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. Kisalföldön a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka már kevesebb, mint fele az optimálisnak, így a talaj már kritikusan száraz, arrafelé a nyári növényeknek hatalmas szüksége lenne a csapadékra. Ezzel szemben keleten június közepe óta megfelelőek a nedvességi viszonyok. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet és júniusban is csak néhány nap érte el a hőmérséklet azt, amit a kukorica szeret. Összességében a növény számára kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak, de a júniusi időjárás sokat segített, így a növény jelenleg többnyire szép állapotban van. A Dunántúlon azonban foltokban, például Győr térségében nem ilyen ideális a helyzet.

A hét további részében változékonyabbra fordul időjárásunk. Csütörtökön a nap első felében vonult át fölöttünk egy hidegfront, péntek hajnaltól pedig egy magassági hidegcsepp alakítja időjárásunkat, így a hét végéig hűvös, nedves időre van kilátás. Jellemzően sok lesz a felhő fölöttünk, és többször, többfelé várható eső, zápor, néhol zivatar. Vasárnap estig jellemzően 10-40 mm közötti mennyiség várható, ennél kevesebb a jelenlegi számítások szerint a Dunántúl keleti és a középső országrész nyugati részén valószínű. A hőmérséklet a legmelegebb órákban is 25 fok alatt alakul, de a hideg hajnalok megszűnnek, a minimumok 10 fok fölött várhatók. A felhős, hűvös, nedves időben a talajok száradási folyamata átmenetileg megáll, a talajnedvesség növekedésére lehet számítani a felső fél méteres rétegben. Hétfőn és kedden melegebbre, szárazabbra fordul az idő, a következő hidegfront szerdán valószínű. 

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. július 16.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
Az elmúlt 5 nap csapadékösszege 2020. július 15-én (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. július 15-én (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2020. július 15-én (%)

4. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2020. július 15-én (Celsius fok)

5. ábra
Aratásra váró őszi búza tábla Miskolc térségében 2020. július 13-án
(fotó: Kovács Attila)

6. ábra
Virágzó napraforgó Miskolc térségében 2020. július 13-án
(fotó: Kovács Attila)

7. ábra
Kukorica tábla Miskolc térségében 2020. július 13-án
(fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. július 15-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. július 15-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2020. július 15-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. július 15-ig
(részletes magyarázat a szövegben)