Lassú, de tartós melegedés kezdődött

Bár az elmúlt napokban szárazabbra fordult időjárásunk, ami kedvező a mezőgazdasági munkák szempontjából, a naposabb időben sokat száradtak, szikkadtak a sáros talajok, és a hőmérséklet is emelkedésnek indult, de továbbra is elmarad az ilyenkor szokásos, és termesztett növényeink fejlődése szempontjából optimális értékektől. A hét második felében további lassú melegedésre van kilátás, és a hét legvégére záporok, zivatarok is érkeznek.

A múlt hét végének és e hét elejének csapadékosabb időjárása utánkedd óta országszerte szárazra fordult az idő. Szombaton vasárnap és hétfőn az ország nagy részén 3 és 15 mm közötti mennyiség esett, de egy-egy intenzívebb záporból ennél több is hullott, illetve a Dunántúl nyugati tájain valamint a Fehér és Fekete Körösök vidékén 1 mm-nél is kevesebbet mérhettünk (1. ábra). Így többfelé sárossá váltak a talajok a hét elejére, de az azóta tartó naposabb időben a hét közepére sokat száradtak, szikkadtak. Így a felső 20 és felső 50 cm-es rétegek nedvességtartalma egyaránt jellemzően 50 és 80% között alakul a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában (2. ábra), és a Tisza környékén valamint az Alföld délkeleti részén május utolsó dekádjában kialakult belvízfoltok mérete és mennyisége is jelentősen csökkent. A mélyebb, fél méter alatti talajrétegben továbbra is nedves a talaj, a legtöbb helyen 90% fölött alakul a hasznos víztartalom.
A hőmérséklet – ahogy azt a tavasz során már megszokhattuk – továbbra is hűvösebben alakult az ilyenkor szokásosnál, sőt az átlagtól vett negatív eltérés tovább nőtt az elmúlt egy hét során. A felhősebb, csapadékosabb napokon és helyeken a maximum értékek nem emelkedtek 20 fok fölé, a derültebb szárazabb hajnalokon pedig a minimumok alakultak 10 fok alatt, de a fagyzugosabb helyeken 5 fokot sem mérhettünk a leghidegebb órákban (3. ábra).

Az idei május 2-3 fokkal alakult hűvösebben az ilyenkor megszokottnál (4. ábra). Az átlag körüli márciussal és a kimondottan hideg áprilissal együtt így a tavaszi átlaghőmérséklet 2 fokos negatív anomáliát mutat.
A csapadékot nézve jóval változatosabban alakult a tavasz: az ország területének bő felén a sokéves átlagnál 10-50 mm-rel kevesebb esett a sokéves átlagnál, többfelé annak megfelelő értékeket mérhettünk, míg hazánk körülbelül egynegyed részén 10-30 mm-rel több esett (5. ábra). A május a legtöbb helyen kimondottan csapadékos volt, délnyugaton 100 mm-nél is nagyobb mennyiség hullott, és csak az északnyugati, déli és keleti határszéleken esett a sokéves átlagnál 10-25 mm-rel kevesebb (6. ábra).
A csapadékos, hűvös május napfényben is szegényebb volt a megszokottnál különösen a Dunántúlon (7. ábra), de a Tiszántúl kivételével az egész tavaszról elmondható, hogy az átlagosnál kevesebbet sütött a nap (8. ábra).

Az őszi kalászosok közül az árpa és a búza kalászai már megjelentek, többfelé megkezdődött a virágzásuk is (9. ábra), a repce pedig a becő- és magképződés fenológiai fázisában jár. A kalászosok jellemzően igen jó, dús, zöld állapotban vannak, míg a repcét jobban megviselte az áprilisi hideg. Ezeknek a növények aranyat ért a májusi csapadékos időjárás, melyet a termésmennyiségben fognak meghálálni.
A napraforgó többnyire 6-8, a kukorica pedig 5-7 leveles. Ezek a növények továbbra is fáznak, a fejlődésük a hűvös idő miatt igen lassú, vontatott, ezen csak a meleg idő segíthet majd. A táblákon megjelenő gyomok viszont igen jól érzik magukat, az esős idő ideális körülményeket teremtett növekedésükhöz.
Az akác virágzása (bő két héttel később, mint tavaly és tavalyelőtt) a hét végén megkezdődött a fákon szépen van virág.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a május közepére vonatkozó állapotot mutatják. Egyre zöldebb a táj, csak igen kevés helyen fordulnak elő a térképen barna foltok, melyek olyan táblákat jelölnek, ahol nagyon fejletlen még a vetés. A változást mutató térképen általában növekedést látunk, de a repcevirágzás miatt (amikor a virágok sárgás színe elnyomja a zöldet) foltokban van kismértékű csökkenés is, illetve egyes erdeinkben már nem növekszik tovább a zöld tömeg. Az anomália térkép többnyire pozitív eltérést mutat, azaz a növények erőteljesebbek a szokásosnál, viszont főleg az északi erdeinkben jelentős az elmaradás.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 210 és 260 foknap között alakulnak, ami 70-110 foknappal kevesebb, mint a tavalyi értékek az akkori hűvös május ellenére is, és 90-110 foknappal elmaradnak a sokéves átlag értékeitől is (9. ábra). A lemaradás az átlagértékekhez képest tovább növekedett az elmúlt egy hétben. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös idő miatt a növények fejlődése egyre számottevőbb lemaradásban van, fenológiai fázisaik a tavalyinál és már az átlaghoz képest is 10 nappal, két héttel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramon* (11. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett, majd május elején ismét egyre többfelé kezdett a talaj kiszáradni. Az aranyat érő májusi eső a hónap közepén érkezett, több hullámban, országos, áztató eső formájában, melyre az utóbbi két évben nem volt példa. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg jellemzően az optimálisnak nagyjából megfelelő, csak a középső tájakon marad el attól, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt, a csapadék eloszlása azonban időben nem volt egyenletes.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és áprilisban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok már április végén 1-2 héttel elmaradtak a szokásos időponttól. Májusban is folytatódott a hűvös idő, a csapadék azonban igen kedvező körülményeket teremtett, a termés szempontjából kritikus fenológiai fázisok így nem rövidültek le. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kecskemét térségére vonatkozóan mutatunk be (11. ábra). Nehezen indul a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt.

A folytatásban a hétvégéig tovább melegszik az idő, jellemzően napos, gomolyfelhős, száraz időre számíthatunk. Szombaton már nagy területen 25 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, és hajnalonként is 10 fok fölötti értékek lesznek jellemzőek. Kánikulára azonban nem kell számítani. A páratartalom napközben 40% alá csökken, és számottevő szél sem zavarja a növényvédelmi munkákat. Szombat délutántól északkeleten, majd estétől a Dunántúlon is záporok, zivatarok várhatók, melyek az említett tájakon vasárnap is többfelé kialakulnak majd. Az Alföldön kisebb lesz a csapadékhajlam, ott csak elszórtan várható zápor, zivatar, míg területi átlagban a Dunántúlon 5-15 mm, északkeleten 3-10 mm valószínű. A tartósan csapadékos tájakon átmenetileg a hőmérséklet is visszaesik néhány fokkal. A jövő hét első felében csökken a csapadék esélye, csak helyenként fordulhatnak elő záporok, zivatarok, a sok napsütés mellett 24-28 fokig melegszik a levegő, és hajnalonként is marad a 10 fok fölötti hőmérséklet.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. június 3.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.