Jó betakarító idő várható a hétvégén

A mögöttünk álló egy hétben több hullámban is hidegebb, nedvesebb légtömegek érkeztek fölénk. Először a múlt pénteken fordult csaknem országszerte csapadékosra az idő, majd szombaton északon, északkeleten alakultak ki záporok. Vasárnap estétől hétfő délutánig pedig a déli országrészben áztak meg a talajok, a Dunántúl déli, délnyugati részén 15-30 mm esett, míg az Alföld déli tájain 2-15 mm. Kedden átmenetileg száraz idő volt, majd szerdán reggelre észak felől újabb csapadékzóna érte el hazánkat. Ekkor főként a Kisalföldön, a Bakony térségében, a Dunántúl keleti és az Alföld nyugati tájain esett 2 mm-t meghaladó mennyiség, máshol csak gyenge esők, délután záporok voltak jellemzőek. Így az elmúlt tíz nap csapadékösszegében elég nagy területi változékonyság alakult ki, míg a Dunántúl déli, délnyugati tájain és az északi határszélen is többfelé 20 mm-nél is több esett, ugyanakkor a Nagykunság térségében alig 1-2 mm (1. ábra).  A sokéves átlaghoz képest azonban szinte mindenütt negatív eltérés figyelhető meg (2. ábra).
A talajok felszín közeli része az ország nagy részén átnedvesedett, az Alföld középső és délkeleti tájain maradtak száraz területek (3. ábra). A középső és alsóbb talajrétegekbe azonban csak ott jutott számottevő nedvesség, ahol 20 mm-t meghaladó csapadék hullott az elmúlt héten, a középső országrészben igen nagy területen továbbra is kritikusan száraz a talajok 20 cm alatti része (4. ábra).  
A hőmérséklet több hullámban esett vissza a múlt csütörtöki 30 fok körüli maximum értékekről a szerdai 13-17 fok közötti maximum értékekre. Vasárnap napközben az északi országrész kivételével még 20-25 fok közé melegedett a levegő, hétfőn viszont már csak 13-17 fokokat mérhettünk, a csapadékosabb déli országrészben volt a legjelentősebb a lehűlés. Kedden és szerdán sem melegedett sehol 18 fok fölé a levegő, és a reggeli minimumok is a hét első felében már 10 fok alatt alakultak. Kedden hajnalban a Felső-Kiskunság fagyzugaiban, ahol derült volt az ég, 0 fok alá csökkent a 2 méteren mért hőmérséklet is (5. ábra).

A napraforgó a növényszáradás, a kukorica pedig a teljes érés fenológiai fázisában jár, mindkét növény betakarítása elkezdődött már. Nagy különbségek alakultak ki a terméshozamban attól függően, hogy mennyi csapadékot kapott az adott terület a nyár folyamán, de zömében átlag alatti értékek várhatók, főleg a dél-alföldi területeken súlyos a probléma. A szárazabb területeken öntözés hiányában helyenként csak derékig érő, hamar elöregedett, kiégett kukorica és napraforgó állományok is előfordultak.
A repce vetéséhez, illetve magágy előkészítéséhez kedvező feltételeket teremtett az augusztus végi csapadék, az akkor elvetett állományok már 2-4 levelesek, ugyanakkor a később elvetett táblákat a szeptember első felének száraz időjárása jobban megviselte, ott hiányosan kelt, gyenge állományok figyelhetők meg. A mostani csapadékra mindenütt igen nagy szüksége volt a repcének, és az őszi kalászosok talaj előkészítő munkáihoz is jól jött a nedvesség.  

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a szeptember első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke továbbra is az erdővel borított területeken, főként középhegységeink erdeiben a legmagasabb, míg a Tiszántúl déli felén jóval alacsonyabb. Az előző időszakhoz képesti változást mutató térképen jobbára a csökkenés a jellemző, ami nyári növényeink érésével magyarázható. Az anomália térképen a Dunántúl középső tájain, illetve az Alföldön, főként a Tiszántúl déli felén, vagyis a nyár folyamán leginkább aszályos területeken figyelhető meg számottevő negatív eltérés a zöld tömeg mennyiségében az ilyenkor szokásos értékekhez képest. Ugyanakkor az északi és délnyugati országrészben pozitív eltérés mutatkozik.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1400 és 1560 foknap között alakulnak (6. ábra), az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek. Az idén júniusig jellemző elmaradás a tavalyi értékekhez és az átlaghoz képest augusztusra eltűnt. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatti lemaradást a hőmérséklet a júniustól ismétlődő hőhullámokkal „ledolgozta”. A növények egy része is sokat behozott a lemaradásból (főleg, hogy a csapadékhiány is felgyorsította az öregedést), fenológiai fázisaik az átlaghoz képest egy héttel később következtek be. Az augusztus végi-szeptember eleji hűvösebb időjárás miatt újra 30-70 foknapos elmaradás alakult ki, ami az érési folyamatokat lassította kissé.

Kukoricára vonatkozó agrogramot* ezúttal Kecskemét és Miskolc térségére vonatkozóan mutatunk be (7. és 8. ábra). Nehezen indult a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10.-e után egyre többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek, és bár ezek területi eloszlása nem volt egyenletes, de a hónap közepén az ország jelentős részén csökkent a szárazság, és a vegetációs időszak kezdete óta felhalmozódott csapadékhiány. Ez az eső azonban már nem tudta pótolni az előző fenológiai fázisokban elszenvedett hiányt, az alacsony, korán öregedésnek indult állományok már nem tudták utolérni magukat. Az ország északnyugati, északi részén július második felében és augusztusban is előfordultak nagyobb esőt adó csapadékrendszerek. Az Alföld, főleg a Viharsarok és térsége azonban május 20. óta csak augusztus 20. után kapott számottevő esőt, mely a szántóföldi növények számára már későn érkezett. A vegetációs időszak kezdete óta az ország nagyobb részén 260-280 mm csapadék gyűlt össze, mely mintegy 150-170 mm-es hiány az ideálishoz képest. De a Viharsarokban például csak 140 mm esett, ami kevesebb, mint harmada az optimálisnak!

A hét további részében az eddiginél több fokkal melegebb, száraz, nagyrészt napos időre van kilátás. Pénteken az északkeleti határszélen előfordulhat kisebb eső, zápor, máshol azonban a hét végéig nem valószínű csapadék. Szombaton és vasárnap a hajnali és reggeli órákban foltokban már párássá, ködössé válhat a levegő, de napközben napos idő lesz a jellemző. Pénteken nagy területen megerősödik a nyugati szél, ami csak estére mérséklődik. A melegedés főként a délutáni maximum értékekben mutatkozik meg, a reggeli minimumok továbbra is többfelé, főként keleten, északkeleten maradnak 10 fok alatt, szombaton az északkeleti fagyzugokban 5 fok alá esik vissza a hőmérséklet. Kora délután viszont már pénteken is sokfelé melegszik 20 fok fölé a levegő, szombaton és vasárnap pedig 25 fok körüli, délen és a Dunántúlon azt meghaladó maximum értékek lesznek jellemzőek. Vasárnap este délnyugat felől egy hullámzó frontrendszer éri el térségünket, ezért ismét változékonyabbra fordul az idő. A jövő hét első felében az északkeleti országrész kivételével többfelé lehet csapadékra számítani, eső, zápor, zivatar egyaránt várható. A hőmérséklet csak pár fokkal esik vissza a vasárnapi értékekhez képest.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. szeptember 23.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2021. szeptember 22-ig (mm)

2. ábra
A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. szeptember 22-én (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021. szeptember 22-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 centiméteres rétegében 2021. szeptember 22-én (%)

5. ábra
Minimum hőmérsékletek 2021. szeptember 21-én (Celsius fok)

6. ábra
A kukoricatermesztésben használt hőösszeg értékek 2021. szeptember 22-én (foknap)

7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2021. szeptember 22-ig (részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2021. szeptember 22-ig (részletes magyarázat a szövegben)