Szárad a talaj, pedig most feltöltődnie kellene

Nem és nem akar megváltozni Európa fölött a nagytérségű időjárási helyzet, így hazánk térségében tartós az északnyugati áramlás. A frontok szinte egymást érik, de csapadékot alig hoznak. Márpedig arra nagy szükség lenne, a talaj mélyebb rétegei az ország túlnyomó részén még nem töltődtek föl nedvességgel, sőt a felszín közeli réteg is szárad. A folytatás továbbra is kevés csapadékot, de egyre enyhébb időt ígér.

A mögöttünk álló egy hét során megmaradt az egész januárt jellemző tartós északnyugati áramlás térségünk fölött. Ezzel sűrűn követték egymást az időjárási frontok, melyek hol kissé hidegebb, hol kissé enyhébb levegőt, de csak kevés csapadékot hoztak. Az elmúlt 10 nap csapadékösszege az ország döntő részén még a 2 mm-t sem éri el, csak az északkeleti és az északnyugati határszél közelében haladja meg az 5 mm-t (1. ábra). Többször is kialakult átmeneti hóréteg hazánkban, főleg a Tiszántúlon, és a Bakonyban (2. ábra). Az egész januárt az ilyenkor szokásosnál jóval szárazabb időjárás jellemezte, az ország középső sávjában a 30 napos csapadékösszeg nagy területen még az 5 mm-t sem érte el (3. ábra). A talajok nedvességgel való feltöltődése, ami az idén amúgy is későn kezdődött, januárban gyakorlatilag leállt, sőt a felszín közeli réteg már nagy területen ismét egyre szárazabb, a felszín poros (4. ábra). Pedig a mélyebb rétegek feltöltődéséhez a délnyugati országrész és az északkeleti határszél kivételével még sok csapadékra lenne szükség.
Az elmúlt napok az ország nagy részén jóval enyhébbek voltak az ilyenkor szokásosnál: az éjszakákat többnyire gyenge fagyok jellemezték, míg a hőmérséklet csúcsértéke többnyire 5 és 10 fok között alakult, csak egy-két nap maradt keleten, északkeleten ez alatt. A legenyhébb a szeles vasárnap volt (5. ábra), amikor az erős vihar nagy károkat okozott. A szél többfelé fölkapta a talaj felszín közeli, száraz rétegét porvihart okozva, a termőréteget koptatva, és megdőlt a napi szélrekord is (6. ábra). A talaj az ország nagyobb részén kiengedett, keleten, északkeleten van még fagyos réteg.

Az őszi vetések továbbra is jó állapotban vannak. A télen eddig nem volt olyan időjárás, mely károsította volna a táblákat, a repce, az őszi árpa és búza is kellően megerősödött az ősz folyamán, a kultúrák kedvező képet mutatnak.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (7. és 8. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január egésze viszont száraz időt hozott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben meghaladja az optimális értéket, míg máshol 50-60 mm-rel, északnyugaton 70-80 mm-rel elmarad a növények számára optimális értékektől. A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott eddig a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták.

Az előttünk álló egy hét során sem változik meg lényegesen az időjárási helyzet térségünkben: sorban érkeznek majd az időjárási frontok, de folyamatosan északnyugat felől. Ezek az eddigieknél majd enyhébb levegőt, de csapadékot továbbra is csak keveset hoznak. A több kisebb csapadékhullám közül a hétfői lehet a legnagyobb, ezzel együtt is a jövő hét közepéig csak kis területen várható 5 mm-t elérő csapadékösszeg. A szeles idő is folytatódik, főleg hétfőn várhatók sokfelé erős és viharos széllökések. A hőmérséklet emelkedik, a minimumok 0 fok körül szóródnak majd széltől és felhőzettől függően, nagy területen lesznek fagymentes éjszakák is. Napközben pedig jellemzően 5-10 fokos maximumok várhatók, de a jövő hét közepén tovább melegedhet a levegő. A nappalok rohamosan hosszabbodnak, egy hét alatt 20-21 percet.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. február 3.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2022. február 2-ig (mm)

2. ábra
Hóvastagság értékek 2022. február 2-án reggel 7 órakor (cm, F: hófolt, L: hólepel)

3. ábra
30 napos csapadékösszeg 2022. január 31-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. február 1-én (%)

5. ábra
Maximumhőmérséklet 2022. január 30-án (Celsius fok)

6. ábra
24 órás maximális szélsebesség 2022. január 30-án (km/h)

7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2022. február 2-ig (részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2022. február 2-ig (részletes magyarázat a szövegben)