Csak néhol enyhült érdemben az aszály

A múlt héten kedden érkezett egy gyenge hidegfront, de csak az északnyugati országrész egyes részeire hozott számottevő csapadékot. Aztán pénteken egy kialakuló légörvény érte el nyugat felől hazánkat, sokfelé okozva esőt, záport, zivatart. A csapadék zöme szombaton érkezett, de északkeleten még vasárnap is sokfelé esett. Kisebb körzetekben felhőszakadás is előfordult, a Duna-Tisza közének déli kétharmada jóformán teljesen kimaradt az esőből, míg Nógrád alaposan megázott. Az elmúlt 10 nap csapadékösszege így széles határok között változik (1. ábra). A 30 napos csapadékösszeg az ország középső részén még a 10 mm-t sem éri el (2. ábra), az elmúlt 90 nap csapadékösszege országszerte jelentősen elmarad a sokéves átlagtól (3. ábra). A talajok felső rétege a hét végi csapadék nyomán nagy területen legalább részben átnedvesedett (4. ábra), de mélyebb rétegekbe csak kis körzetekben jutott (5. ábra). Az aszály Nógrádban és Heves megye északi részén megszűnt, nagy területen egy kis nedvességhez jutottak a még élő növények, de az Alföld nagyobb részén alig javult a helyzet (6. ábra).
Péntekig a hőség jellemezte az időjárást, a maximum hőmérsékletek 30 és 35, sőt kedden délkeleten 38 Celsius fok körül alakultak. A szombati hidegfront mögött nyugat felől hűvösebb levegő érkezett, vasárnap már országszerte 30 fok alatt alakult a csúcsérték.

A napraforgó és a kukorica is a szemfejlődés időszakában jár, járna. Ideális esetben júliusban különösen sok, 100 mm-t elérő csapadékra lenne szüksége ezeknek a növényeknek. Az idén ennek a legcsapadékosabb, nyugati országrészben is alig felét kapták meg kapás növényeink, az ország nagy részén azonban ennek csupán 5-20%-a hullott. Az állapot így nagyon vegyes képet mutat: nyugaton, délnyugaton, ahol a talajban még van némi nedvesség, szépen fejlett táblákat látni. Keleten azonban az öntözés nélkül termesztett növények megrekedtek a fejlődésben, az állományok siralmas képet mutatnak az aszály miatt. Alig-alig látni zöld kukorica állományt csövekkel. Jellemzőek a fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák furulyázó levelekkel, ezekből termés már nem lesz. Az Alföldön sokfelé, főleg Békés megyében a menthetetlen táblákat már le is silózták. A napraforgó állapota nem ennyire kiábrándító, legalább kis tányérokat mindenhol látni. Keleten a kaszálók, legelők is teljesen kiszáradtak, kiégtek.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a július első felére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az index értéke ebben az időszakban állandó kultúráinkban, erdeinkben már túl van a maximumán, miközben a nyári növények NDVI értékének még igen magasnak kellene lennie, az őszi vetések, kalászosok helyén pedig már nincs zöld tömeg. A változást jelző térképen az ország nagy részén jelentős csökkenés figyelhető meg az egyre nagyobb területre kiterjedő aszálynak megfelelően, ez abból adódik, hogy a kapás növények zöld tömege is erősen csökkeni kezdett már, a kukoricát sokfelé pedig lesilózták. Az anomália térképen is tovább nőtt a piros foltok területi kiterjedése, a keleti országrész mellett már a Duna-Tisza közén és a Dunántúlon is jelentős területen jóval kevesebb a zöld tömeg az ilyenkor szokásosnál, ami szintén az aszály hatását mutatja (10. ábra).   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek dinamikusan növekednek, jelenleg többnyire 1000 és 1130 foknap között alakulnak (7. ábra). A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek jellemzőem 40-70 foknappal haladják meg a  sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 30-100 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a hőmérséklet hatására tavalyinál körülbelül egy héttel korábban, és az ilyenkor szokásosnál is néhány nappal hamarabb következnek be, ugyanakkor az aszály miatt is lerövidülnek a fázisok a kényszerérés miatt.

Kukoricára vonatkozó agrogramot* Győr és Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (8. és 9. ábra), utóbbi a kifejezetten rossz körülményeket reprezentáló országrészt jellemzi. Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben, június első dekádjában nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség, miközben keleten tovább száradtak a talajok. A június további része csak délnyugatra hozott komolyabb esőket, az ország nagyobb része szárazon maradt. Júliusban is folytatódott a csapadék egyenetlen eloszlása, szinte csak záporos csapadék hullott, a Dunántúl nyugati részén is egyre kevesebb, keleten viszont alig. Az április óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg délnyugaton közelíti meg a kukorica számára optimális értéket, míg keleten jóval az alatt alakul, a Tiszántúlon nagy területen a harmada sem hullott az ideálisnak, a növények május közepe óta szenvednek a fokozódó aszálytól. A kritikusnak számító címerhányás időszakában csak az ország nyugati, mintegy ötödrészén állt rendelkezésre elegendő nedvesség a növény számára. Keleten sokfelé egyáltalán nem képződtek csövek a növényeken, már júliusban lesilózták a táblák jelentős részét. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg. Júniusban és júliusban gyakran volt nyári meleg (amit a kukorica egyébként szeret, ha van nedvesség a talajban), és hőhullám, így a hőösszeg jelenleg az optimális érték körül jár.

A héten jobbára száraz, meleg, csendes idő várható. Ma és kedden még előfordulhat néhol zápor, zivatar, de a héten számottevő csapadék nem várható. A hőmérséklet emelkedik majd, jellemzően 30 és 35 fok közötti csúcsértékek várhatók. A szél holnapra tovább mérséklődik, majd a hét legvégén támad föl újra.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. augusztus 1.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2022. július 31-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2022. július 31-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2022. július 31-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. július 31-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2022. július 31-én (%)

6. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2022. július 31-én

7. ábra
Kukoricára vonatkozó, április 1-től számított hőösszeg 2022. július 31-én

8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2022. július 31-ig (részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2022. július 31-ig (részletes magyarázat a szövegben)