Nyár végi kánikula

Az előző héten csütörtökön, pénteken és szombaton sokfelé, vasárnap és ezen a héten kedden néhol, szerdán a keleti országrészben többfelé alakultak ki záporok, zivatarok hazánk területén. A lehullott csapadék mennyisége azonban inkább csak az ország középső részén haladta meg a 10, helyenként a 20 mm-t, nagy területen 5 mm alatt maradt, vagy egyáltalán semmi nem esett (1. ábra). Azonban pont ott, az Alföld középső részein esett több, ahol a legnagyobb szükség volt rá. Tegnap a heves zivatarokat helyenként károkozó szélvihar is kísérte (2. ábra). Az augusztus eleji záporokkal, zivatarokkal együtt az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország nagyobb részén még így is többletet mutat, számottevő hiány az átlaghoz képest kisebb-nagyobb foltokban az Alföldön és Baranya déli részén van (3. ábra). A talaj felső 20 cm-es rétege még az ország nagyobb részén tartalmaz nedvességet, de gyorsan szárad (4. ábra). A mélyebb rétegek már nem mutatnak ilyen kedvező képet, az Alföld jelentős részén kritikus közelien (40%) száraz a talaj (5. ábra). Aszályos területek is az Alföldön fordulnak elő (6. ábra).
A 20-a körül szokásos lehűlés idén nem érkezett meg, helyette hőhullám tart, a hőmérséklet csúcsértéke többnyire 30, egyes napokon helyenként 35 Celsius fok fölött alakult a múlt hét közepe óta (7. ábra).

A kukorica sokfelé igen szépen fejlett, jellemzően még szép zöldek az állományok, melyek egyre többfelé a viaszérés állapotában járnak. Augusztus első hetének bőséges csapadéka országszerte igen jót tett a növényeknek, többnyire még mindig az akkor lehullott esőből táplálkoznak. Ha van nedvesség a talajban, akkor a kukorica bírja, sőt szereti a meleget. Miskolc környékén egyes táblákon sok éve nem volt ilyen szép a kukorica (8. és 9. ábra). A napraforgó a citromérés állapotában van, erre is jellemzőek a jól fejlett állományok (10. ábra).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink augusztus első felére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban már csökken az index értéke, a nyári növények zöld tömege veszít mennyiségéből, miközben a tarlók a hónap eleji esők hatására sokfelé kizöldültek. Az anomália térképen a vörös foltok (ahol a sokéves átlagnál alacsonyabb az index értéke) egyik oka a vetésforgóban keresendő, nagyobb volt az őszi vetések vetésterülete, a másik pedig az, hogy az Alföld déli és középső területein sokfelé kevés csapadék hullott július végéig, és ezt megsínylette a vegetáció is (11. ábra). Az ország nagy részén azonban még mindig nagyobb a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál. 

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1130 és 1300 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak, az országon belüli különbség továbbra is növekszik (12. ábra). Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg: a tavalyi évhez képest mintegy 100-150 foknap a hiány, a sokéves átlaghoz képest pedig 10-60 foknap. Ez utóbbi eltérés az elmúlt napokban egyre csökkent. Mindez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai pár nappal később következnek be a szokásosnál.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (13. és 14. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. Július első két dekádjában is a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg az Alföld nagy része, valamint Budapest és Mosonmagyaróvár környéke egyre szárazabbá vált. Július végén több hullámban kiterjedt zivatarrendszerek okoztak nagy területen jelentős csapadékot, de az ország középső része ebből kimaradt, így arrafelé a hónap végére aszályos körülmények alakultak ki, míg a Dunántúl nyugati részén vízbőség volt. Augusztus első hetében országszerte bőséges csapadék hullott, ami különösen az alföldi állományoknak jött jókor. Augusztus második, harmadik és negyedik hete csak elszórt záporokat hozott, azonban a nedvesség a talajban a legtöbb helyen kitartott. A tenyészidőszak eddig eltelt részében hazánk nagyobb részén az optimális körül alakult az összegzett csapadék, az Alföld középső részén és a Tiszántúlon volt elmaradás, mely jelenleg 60-100 mm között alakul.
A hőmérséklet áprilisban, májusban és júniusban is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így jelenleg az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól azzal együtt is, hogy júliusban az átlagosnál melegebb volt az idő, augusztus első dekádja azonban ismét hűvös időjárást hozott.

A folytatásban egyelőre marad a kánikula, a jövő hét elejétől közelíti meg térségünket, illetve lassul le a határainknál egy változást hozó frontrendszer. Addig csak elvétve, majd hétfő estétől már többfelé várhatók záporok, zivatarok. Területi átlagban jelentősebb csapadék keddtől érkezhet, de ebben még igen nagy a bizonytalanság. Keddig tehát a talaj tovább szárad, az Alföldön az aszályos területek növekedése várható. A hőmérséklet hétfőig nem változik számottevően, marad a kánikula: napközben többnyire 32-38 fokig forrósodik a levegő. A jelenlegi számítások szerint keddtől kezd majd mérséklődni a hőség, előbb északnyugaton, majd a hét közepére délkeleten is, de komoly lehűlés nem valószínű.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2023. augusztus 24.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2023. augusztus 23-ig (mm)

2. ábra
24 órás maximális szélsebességek 2023. augusztus 24-én (km/h): a szerdán délután, este kialakult zivatarok környezetében helyenként csaknem 100 km/h-s széllökések is előfordultak

3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. augusztus 23-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. augusztus 22-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. augusztus 22-én (%)

6. ábra
Nyári növényekre vonatkozó aszályszint 2023. augusztus 23-án

7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2023. augusztus 23-án (Celsius fok)

8. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2023. augusztus 21-én (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2023. augusztus 21-én (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2023. augusztus 21-én (fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2023. augusztus 5. és 20. közötti időszakban

12. ábra
Az április 1-től kukoricára számolt hőösszegek 2023. augusztus 22-én (foknap)

13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2023. augusztus 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)

14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2023. augusztus 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)