Megindult a korai gyümölcsök nedvkeringése

A február eleji csendesebb és szárazabb idő után az előző hét végén egy hullámzó frontrendszer érte el térségünket, csapadékkal és továbbra is enyhe levegővel. Főleg a Dunántúl déli felétől az északkeleti országrészig terjedő sávban esett nagyobb mennyiségű eső (2. ábra).  A 30 napos csapadékösszeg hazánk nagyobb részén hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest (3. ábra), de a csapadékos november és december miatt a 90 napos összegben még mindig nagy a pozitív eltérés (4. ábra). A talajok szinte telítettek a felső egy méteres rétegben, inkább csak a Kisalföldön és kevesebb esőt kapó délkeleten szikkadt meg a felszín közeli réteg számottevően. Főleg az Alföldön még mindig vannak belvízfoltok. Az enyhe idő és az eső hatására a Tisza vízrendszerében árhullámok alakultak ki, így a Tisza mentén a belvizes területek kiterjedése nem csökken.
Az elmúlt 10 nap átlaghőmérséklete +10 Celsius fok körül alakult, ez 8-10 fokkal haladja meg az ilyenkor szokásos értéket (5. ábra). Sorra dőltek meg a melegrekordok, a minimumok és a maximumok is szokatlanul magasan alakultak, szombaton és vasárnap délkeleten a 20 fokot is meghaladta a hőmérséklet (6. ábra). Erre a hétre pár fokkal hűvösebb levegő érkezett fölénk, és éjszakánként gyenge fagyok is előfordultak, napközben pedig 10 fok körül alakult a hőmérséklet.

Az őszi vetések, ahol nincs tartós belvíz, viszonylag jó állapotban vannak, ezen a télen sem volt eddig olyan hideg, ami hótakaró nélkül kárt okozott volna. A kórokozókat és a kártevőket bár kissé megtizedelte a január második hetétől a hónap végéig jellemző, legalább éjszakánként fagyos idő, de tartósabb hidegre lett volna szükség ahhoz, hogy számottevően gyérüljenek. A talajfagy a maximális mélységét (5-25 cm) január közepén érte el eddig ezen a télen, ami igen sekély és az is csak rövid ideig tartott. A tél jelentős részében egyáltalán nem volt fagy a talajban. Belvízfoltok főleg az Alföldön fordulnak elő, ezek kiterjedése alig változik. A vízborítás alatt álló őszi vetéseknek a hideg idő a kedvezőbb, +4, +5 Celsius fokos napi középhőmérséklet alatt kevésbé károsodnak. December második felében, január első hetében, valamint februárban azonban jelentősen meghaladta a hőmérséklet ezt a küszöbértéket. A vetések meg is sínylették a tartós vízborítást, főleg a repce, mely a belvízfoltokban ki is pusztult.
Az enyhe idő miatt a korai csonthéjasok nedvkeringése már az északi országrészben is megindult: a rügyek megpattantak (7. ábra). Ennek pedig még súlyos következményei lehetnek a folytatásban egy nagyobb fagy kialakulása estén. A kajszi a rügypattanás fenológiai fázisában -4 Celsius foknál erősebb fagy estén már károsodik, márpedig még nagyon korán van ahhoz, hogy ettől nagyobb fagy már ne legyen. 2021-ben és 2022-ben például március közepén -10 fok körüli fagyok is előfordultak az egész országban.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8. és 9. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, február első hete pedig kimondottan száraz időt hozott, de a belvízfoltok kiterjedése alig csökkent. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg az Alföldön 50-80, a Dunántúlon és az északi országrészben 130-170 mm-rel haladja meg az optimális értéket.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett a télen először igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz.

A folytatásban is marad az enyhe idő, komolyabb lehűlés egyelőre nem valószínű. Több gyenge front is érkezik majd fölénk a jövő hét közepéig, de ezek csak kisebb mennyiségű eső hoznak. A heti összmennyiség várhatóan 5 mm alatt marad. A hőmérséklet nem változik számottevően, a kevésbé felhős éjszakákon gyenge fagyok várhatók, míg napközben 10 fok körül, kissé a fölött alakulnak a csúcsértékek.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. február 15.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Virágzás előtt álló som Miskolc térségében 2024. február 14-én (fotó: Kovács Attila)

2. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. február 14-ig (mm)

3. ábra
30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. február 14-ig (mm)

4. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. február 14-ig (mm)

5. ábra
Az elmúlt 10 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2024. február 14-ig (Celsius fok)

6. ábra
Maximum hőmérsékletek 2024. február 10-én (Celsius fok)

7. ábra
Kajszi megpattant virágrügyei Miskolc térségében 2024. február 14-én (fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2024. február 14-ig (részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2024. február 14-ig (részletes magyarázat a szövegben)