Veszélyben a korai csonthéjasok

Az elmúlt egy hét során több gyenge időjárási front is érintette térségünket, de jelentős csapadék ezekből csak északon hullott (1. ábra). A harminc napos csapadékösszeg hazánk döntő részén 5-30 mm-es hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest (2. ábra), a korábbi bőséges esők miatt azonban az elmúlt kilencven nap csapadékösszege a déli országrész kivételével még mindig 10-70 mm-rel haladja meg a sokéves átlagot (3. ábra). A talajok mélyebb rétegei már decemberben telítődtek nedvességgel, és ezt az állapotukat azóta is tartják, de a felső fél méteres réteg is bőven tartalmaz nedvességet. A felszín közeli réteg azonban az északi területek kivételével sokat veszített nedvességtartalmából, a belvízfoltok kiterjedése ennek ellenére csak lassan csökken az Alföldön.
A hőmérséklet az ilyenkor szokásosnál 5-8 Celius fokkal magasabban alakult. Fagy gyakorlatilag nem volt az előző 6-7 nap során, csak a fagyzugokban. Napközben pedig jellemzően 15 fok körül, hétfőn és kedden a Tiszántúlon 20 fok körül alakult (4. ábra). Az elmúlt 30 nap átlaghőmérséklete is szokatlanul magas volt, mintegy 5-8 fokkal haladta meg a szokásos értéket (5. ábra). A talaj fölső 50 cm-es rétegének hőmérséklete, a mélységgel meglehetően egyenletesen, jellemzően 8 és 10 fok között alakul hazánkban.  

Az őszi vetések, ahol nincs tartós belvíz, jó állapotban vannak (6. és 7. ábra), ezen a télen sem volt olyan hideg, ami hótakaró nélkül kárt okozott volna. A kórokozókat és a kártevőket csak kissé tizedelte meg a január második hetétől a hónap végéig jellemző, legalább éjszakánként fagyos idő, de tartósabb hidegre lett volna szükség ahhoz, hogy számottevően gyérüljenek. A talajfagy a maximális mélységét (5-25 cm) január közepén érte el ezen a télen, ami igen sekély és az is csak rövid ideig tartott. A tél jelentős részében egyáltalán nem volt fagy a talajban. Belvízfoltok főleg az Alföldön fordulnak elő, ezek kiterjedése lassan csökken. A vízborítás alatt álló őszi vetéseknek a hideg idő a kedvezőbb, +4, +5 Celsius fokos napi középhőmérséklet alatt kevésbé károsodnak. December második felében, január első hetében, valamint februárban azonban jelentősen meghaladta a hőmérséklet ezt a küszöbértéket. A vetések meg is sínylették a tartós vízborítást (8. ábra), főleg a repce, mely a belvízfoltokban ki is pusztult. A nem belvizes területeken az őszi vetések már tavaszi fejlődésnek indultak az enyhe időben. Az ország nagyobb részén egy kis (az Alföld déli részén kicsit nagyobb) esőre szükség lenne, mert a talaj fölső része kezd kiszáradni, miközben északon sokfelé továbbra is túltelített a talaj.
A gyümölcsfák nedvkeringése is megindult, a korai csonthéjasok már az északi országrészben is virágzás előtt állnak (9. ábra), délen pedig a korai fajták virágoznak. Ennek még súlyos következményei lehetnek a folytatásban egy nagyobb fagy kialakulása estén. A kajszi a virágzás fenológiai fázisában -2, -3 Celsius foknál erősebb fagy estén már károsodik, márpedig még nagyon korán van ahhoz, hogy ettől nagyobb fagy ne legyen. 2021-ben és 2022-ben például március közepén -10 fok körüli fagyok is előfordultak az egész országban, amikor a márciust hideg, száraz északkeleti áramlás dominálta. Megpattant a rügy a körtéken és birsen is.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. és 11. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg az Alföldön 30-80, a Dunántúlon és az északi országrészben 120-150 mm-rel haladja meg az optimális értéket.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett a télen először igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz. A hőösszeg jelenleg több, mint kétszerese az ideálisnak.

Az előttünk álló napokban egyelőre, egészen keddig marad az átlagosnál jóval enyhébb, tavaszi idő. Térségünktől délre egy légörvény áramlási mezejében kezdetben többször is nedves levegő érkezik fölénk, így pénteken és szombaton sokfelé várható eső. A csapadék mennyisége területi átlagban azonban jellemzően 5 mm alatt marad. A hőmérséklet továbbra is a sokéves átlag fölött alakul, az éjszakák fagymentesek lesznek, napközben pedig többnyire 14 és 19 fok közé melegszik a levegő. A jövő hét elején várhatóan egy anticiklon alakul ki Skandinávia fölött, mely északkeletire fordítja fölöttünk az áramlás irányát. Ez pedig markáns lehűlést jelent hazánkban szerdától. Kisebb csapadék is várható, akár már hó is hullhat, csütörtöktől pedig megjelennek majd az éjszakai fagyok.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. február 29.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. február 28-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. február 28-ig (mm)

3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. február 28-ig (mm)

4. ábra
Maximum hőmérsékletek 2024. február 27-én (Celsius fok)

5. ábra
Az elmúlt 30 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2024. február 28-ig (Celsius fok)

6. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2024. február 22-én (fotó: Kovács Attila)

7. ábra
Őszi káposztarepce Miskolc térségében 2024. február 22-én (fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Megszűnő belvízfolt őszi búzában Miskolc térségében 2024. február 22-én, a víz alatt állt vetés megsárgult, a legtovább víz alatt állt pedig már ki is pusztult (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Közvetlenül virágzás előtt álló kajszi Miskolc térségében 2024. február 29-én (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2024. február 28-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2024. február 28-ig (részletes magyarázat a szövegben)