2020. januári helyzetkép

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) Ausztrália délkeleti, Afrika délnyugati területein, valamint Argentína déli részein. Az aszállyal érintett területeket bemutató, műholdas méréseken alapuló ábra szerint jellemzően kedvezőek a viszonyok (2. ábra), aszályos területek Brazíliában, Argentínában, Marokkóban, Dél-Afrikában és nem meglepő módon Ausztráliában fordulnak elő. A decemberi csapadékösszeg átlagtól vett eltérésének globális térképe (3. ábra) a nedvesség egyenlőtlen és szélsőséges földi eloszlását szemlélteti.

Európa
A 2019. december 1. és 2020. január 20. közötti időszak is többfelé hozott szélsőséges időjárást (4. ábra). A gondot elsősorban a csapadék egyenlőtlen eloszlása okozta: míg a Pireneusi-félsziget keleti részén a Gloria vihar okozott áradásokat, ezzel szemben a Balkán-félsziget keleti részén és Ukrajna déli területein kifejezetten aszályosak a körülmények.

Gyakorlatilag az egész földrészen jóval enyhébb időjárás jellemezte a vizsgált időszakot. Északon, északkelten nagy területen 4-6 (helyenként 6-8) Celsius fokkal is melegebb volt az átlagosnál (5. ábra). Különösen decemberben volt enyhe idő, a január már átlaghoz közeli időt hozott. A fagyos napok alacsony száma is az enyhe időt mutatja (6. és 7. ábra).
A szokásosnál több csapadék hullott a Pireneusi-félsziget nagyobb részén, Olaszország középső és északi területein, a Brit-szigeteken, a Skandináv-félszigeten és Oroszország európai részének északi vidékén (8. ábra). Eközben különösen Délkelet-Európában és Ukrajnában a Fekete-tenger térségében aszályos az idő, de Olaszország déli részén, Németországban és Lengyelországban is csapadékhiány a jellemző.

Az őszi kalászosokra a tél első felének enyhe időjárása kedvező volt olyan szempontból, hogy a megkésett vetések meg tudtak erősödni. Ezen túl eddig nem fordult elő fagykár Európában. Ugyanakkor a kalászosok fagytűrése eddig még nagy területen nem tudott kialakulni (hazánkban már igen), például Franciaországban, Svédországban, Németországban, Lengyelországban. Ezt azt a veszélyt hordozza magában, hogy egy hirtelen erős hideghullám nagy károkat tud okozni a tél még hátralévő részében. Az enyhe tél a kórokozók és kártevők erősebb megjelenését jelenti a következő szezonban. Romániában, Bulgáriában és Ukrajna déli részén augusztus óta tart az aszályos időszak, a talaj így nem tud feltöltődni nedvességgel a nyári szezonra.

Amerikai Egyesült Államok
Az Egyesült Államok keleti harmadán számottevő mennyiségű csapadék hullott januárban eső és hó formájában. Heves viharok és áradások fordultak elő a Nagy Síkság keleti részétől az Appalache vidékéig. Észak-Dakotától a Nagy Tavak környékéig továbbra is megmaradt a hó. Ezen a területen december végéig a kukoricának csak a felét, a napraforgónak a kétharmadát tudták betakarítani az időjárás okozta nehézségek miatt, és a hó továbbra is hátráltatja a munkát.

Közel-Kelet:
Törökország belső területein, Anatóliában, az őszi gabonák fő termőterületén, az aszályos ősz hatásait ismétlődő, néhol heves esők csillapították.

Északnyugat-Afrika:
A csapadékos őszt követően Marokkóban aszály van kialakulóban, míg Algériában és Tunéziában továbbra is esők öntözik az őszi gabonát.

Ausztrália:
Az őszi gabonák betakarítása január elejére már befejeződött az országban. A hosszan elhúzódó súlyos aszály az átlagosnál több fokkal melegebb hőmérséklet mellett a hónap első felében is folytatódott, az Ausztrália keleti részén pusztító tűzvész nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeket is érintett (9. ábra). Január közepén áztató esők érkeztek, délkeleten néhol heves viharokkal. Az igen gyenge gyapot, cirok és egyéb nyári növények terméskilátásain azonban ez a csapadék már nem sokat segített.

Dél-Amerika:
Argentína középső és nyugati mezőgazdasági területein a hónap elején lokálisan heves záporok kedveztek a szemképződés fázisában levő nyári növényeknek, délen pedig a kukorica és a szója növekedésének, míg máshol szárazabb, meleg idő jellemző.
Brazília északi részén záporok kedveznek a szója és a másodvetésű kukorica növekedésének, míg a keleti kulcsfontosságú termőterületeket aszály sújtja. Az elmúlt napokban az ország délkeleti részén heves felhőszakadások okoztak súlyos károkat.

Dél-Afrika:
Meleg záporok öntözik egész hónapban a kukorica öv nyári növényeit.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2020. január 27.

1. ábra
VHI Index 2020. január második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index szántóföldi kultúrákra 2020. január második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs szántóföldi kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

3. ábra
December csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt, a szürke színű területek sivatagok.)

4. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2019. december 1. és január 20. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, piros csíkozás: csapadékhiány, vörös pontozott terület: aszály, barna pontozott terület: hőösszeg többlet)

5. ábra
A 2019. december 1. és 2020. január 10. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

6. ábra
2019. decemberében a fagyos napok (Tmin<=0 Celsius fok) száma
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
2020. január 1. és 20. között a fagyos napok (Tmin<=0 Celsius fok) száma
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
A 2019. december 1. és 2020. január 20. között lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

9. Bozóttüzek a NASA Aqua nevű műholdjának felvételén Ausztrália délkeleti részén 2020. január 4-én
(a képen a szürkés-barnás színű füst a légkörben fokozatosan szétterülve száll kelet felé, a fekete területek már leégett vidékeket mutatnak)
(forrás: earthobservatory.nasa.gov)