2026. augusztusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép termésbecslésekkel

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon: Nyugat-, és Közép-Európában, Oroszországban, Brazíliában, az USA nyugati felén, Afrika déli és keleti részén, Madagaszkáron és Ausztráliában. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index Európában és nagy területen a Száhel övezetben mutat (2. ábra). A becsült júliusi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak, a legtöbb eső természetesen a trópusi területeken hullott, de sok esett például Kínában, Észak- és Északkelet-Európában, Mexikóban, Észak-Amerika keleti felén és Brazília déli részén is (3. ábra). A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Nyugat-, és Közép-Európában, szinte egész Afrikában és sokfelé Brazíliában is. Ugyanakkor több esett Oroszország európai területén, sokfelé Kelet-Ázsiában és Argentína egyes részein (4. ábra). 

Európa

2026. július 1. és augusztus 15. között Európa nagy része fölött tartós magasnyomású légköri helyzet uralkodott, amely gátolta a felhő- és csapadékképződést, miközben fenntartotta a meleg időjárást. Az ismétlődő hőhullámok következtében a párolgási veszteség tartósan meghaladta a csapadékból származó vízutánpótlást, így a szárazság augusztus első felében tovább fokozódott (5. ábra). Csak elszórtan szakadt meg átmenetileg ez az időjárási helyzet, amikor zivataros csapadéksávok vonultak át egyes térségek fölött.

• A hőhullámok Európa csaknem egészét érintették az északi területek és a Fekete-tenger térségének kivételével. Nyugat-, Délnyugat- és Közép-Európa jelentős részén a napi középhőmérséklet akár 4 Celsius fokkal meghaladta az 1991–2025 közötti átlagot, Franciaország egyes részein és a Pireneusok térségében pedig az eltérés a 6 fokot is elérte (6. ábra). Jelentős pozitív hőösszeg-anomália alakult ki. Sok térségben 15-nél, helyenként 25-nél is több olyan nap fordult elő, amikor a maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 fokot (7. ábra).
• A magas hőmérséklet számos térségben jelentős csapadékhiánnyal párosult, különösen Nyugat-, Délnyugat- és Közép-Európában, de Dél-Svédországban, Ukrajna egyes részein, a Balkánon és Nyugat-Törökországban is (8. és 9. ábra). Ennek következtében erősen negatív klimatikus vízmérleg-anomália alakult ki, különösen Nyugat- és Közép-Európában, ahol sokfelé az 1991–2025-ös átlaghoz viszonyított vízhiány meghaladta a 100 mm-t.
  Ezzel szemben Európa északi és keleti területeinek egy részén csapadékosabb időjárás uralkodott. Dél-Finnországban, valamint elszórtan Délkelet-Európában is pozitív csapadékanomáliák jelentkeztek. Helyi zivatarok következtében Olaszország, a Balkán és Törökország egyes térségeiben is az átlagosnál csapadékosabb körülmények alakultak ki. Az Alpok tágabb térségében a csapadékösszeg jellemzően 90–150 mm, helyenként akár 250 mm körül alakult.

A tartós hőség és a rendkívüli vízhiány Nyugat- és Közép-Európa jelentős részén igen kedvezőtlenül hatott a növényállományokra, elsősorban a nyári kultúrákra. A károk mértéke a mérsékelt terméscsökkenéstől a súlyos veszteségekig terjed (10-16. ábrák).

• A legsúlyosabb hő- és vízstressz Franciaországban, Dél-Németországban, Észak- és Közép-Olaszországban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és Románia nyugati részén alakult ki. A magas hőmérséklet és az elégtelen csapadék különösen a virágzás és a termésképződés időszakában érintette kedvezőtlenül a nyári növényeket. A stresszhatások következtében csökkent a megtermékenyülés és a biomassza-felhalmozódás, romlott a szemkitelítődés, valamint felgyorsult az állományok öregedése és idő előtti leszáradása. Több térségben az öntözővíz korlátozott rendelkezésre állása, illetve az öntözési korlátozások tovább súlyosbították a helyzetet. Már júliusban is visszafordíthatatlan károk alakultak ki, azóta pedig tovább fokozódtak: számottevő terméscsökkenés várható, helyenként pedig teljes terméskiesés is valószínű.
• Mérsékeltebb, de már érzékelhető károk alakultak ki a Benelux államokban, Szlovéniában és Horvátországban. A június végétől erősödő meleg és száraz időjárás a nyári növényeket kritikus fejlődési szakaszban érte, ezért a terméskilátások – különösen a kukorica esetében – lefelé módosultak. Az öntözés nélküli területeken lokálisan ennél jelentősebb veszteségek is kialakulhattak.
• Írország déli részén, Észak-Németországban és Dániában az átlag alatti csapadék hatására alacsony talajnedvesség alakult ki. Jelentős terméskárokat egyelőre nem azonosítottak, de a száraz idő fennmaradása már veszélyeztetheti a nyári kultúrákat. Dél-Lengyelországban, Nyugat-Ukrajnában és Nyugat-Bulgáriában a tartós talajnedvesség-hiány helyenként már kedvezőtlenül érintette a nyári növényeket, országos szinten azonban a más régiókban uralkodó kedvezőbb viszonyok egyelőre mérséklik a hatást.
• Észak-Spanyolországban és Törökország déli részén lokálisan rendkívül magas hőmérsékleteket mértek, de ezek eddig csak korlátozott hatással voltak a növényállományokra.

Az USDA Oroszország 2026/27-es kukoricatermését rekordnagyságú, 17,2 millió tonnára becsüli, ami az előző évi termésnél 16%-kal magasabb. A várható országos termésátlag 6,9 t/ha, ami éves összevetésben 7%-os növekedést jelent. A betakarított területet 2,5 millió hektárra becsülik, ami az előző évinél 9%-kal nagyobb. A jó termésátlagot a májustól augusztus elejéig tartó kedvező időjárási körülmények indokolják. A kukoricatermő területeken a csapadék az idény kezdete óta többnyire meghaladta az átlagot, így megfelelő maradt a növények vízellátása.

Amerikai Egyesült Államok
Augusztus első három hetében az Egyesült Államok időjárását jelentős területi különbségek jellemezték. A rekordmeleg júliust követően a hónap elején az ország nyugati és déli részein továbbra is forró és száraz idő uralkodott, számos erdőtűz maradt aktív. A déli síkságokon a tartós hőség és csapadékhiány tovább rontotta a legelők és gyepek állapotát, valamint fokozta a nem öntözött nyári kultúrák, köztük a gyapot és a cirok víz- és hőstresszét. A hónap második hetében a dél felől érkező nedvesség és az észak felől érkező hidegfrontok kölcsönhatása jelentős csapadékot eredményezett a középső országrész északi peremén. Iowa térségétől a középső Appalache-hegységig többfelé nagy mennyiségű eső hullott, helyenként súlyos áradásokkal, különösen Illinois és Indiana egyes részein. A csapadék a középső és északi síkságokon kedvezően hatott a legelőkre és a még fejlődő nyári növényekre, ugyanakkor az északi síkságok tavaszi vetésű kalászosai számára már nagyrészt későn érkezett. Ezzel szemben a déli síkságokon továbbra is rendkívüli hőség és szárazság uralkodott, ami a növényállományok mellett az állatállományt is jelentősen terhelte. Augusztus harmadik hetében ismét jelentős záporok és zivatarok alakultak ki a középső síkságoktól a középső Atlanti-partvidékig, helyenként 25–100 mm-t, lokálisan ennél is többet meghaladó csapadékkal. A csapadékos idő a kukorica öv egyes részein fenntartotta az alacsonyabban fekvő területek elöntését, ugyanakkor tovább mérsékelte a középső síkságok szárazságát.

• Összességében az időszak legkedvezőtlenebb agrometeorológiai helyzete a déli síkságokon és a nyugati államok belső területein alakult ki, ahol a tartós hőség, a csapadékhiány és a fokozódó tűzveszély dominált. Ezzel szemben a középső és keleti országrész jelentős részén az ismétlődő csapadék javította a talajnedvességi viszonyokat és kedvezett a még fejlődő nyári növényeknek, bár a kukorica öv egyes részein a túlzott csapadék és az áradások már kedvezőtlen hatásokat okoztak.
• Az országos statisztikák szerint augusztus 18-án a kukorica és szója állományok vetésterületének nagyjából 28%-án volt aszály, míg a napraforgónál ez az arány 76%. A kukorica 57%-a volt jó vagy kiváló állapotban, ez mintegy 14 százalékponttal elmarad a tavaly ilyenkor tapasztalt aránytól. Szójánál ugyanez 60%, mely 9 százalékponttal kevesebb a 2025-ös évinél.
• Az USA idei kukoricatermése 406 millió tonna körül várható (11,3 t/ha termésátlaggal), mely csaknem 6%-kal elmarad az előző évitől. A búza termés 41,6 millió tonna lehet (3,2 t/ha termésátlaggal), ez csaknem 23%-kal marad el a tavalyitól.

Kanada
Augusztus első három hetében a Prérin a kezdeti szárazság a hónap második hetében sokfelé mérséklődött, ami stabilizálta vagy javította a még fejlődő nyári növények állapotát. A betakarítás augusztus közepén még jelentős késésben volt: Saskatchewanban a főbb növények 4%-át, Albertában mindössze 1%-át takarították be, szemben az 5 éves átlag 15, illetve 7%-ával. Délkelet-Kanadában összességében kedvezőek maradtak a termesztési feltételek, a gyakori 10–50 mm-es, helyenként ennél is nagyobb csapadék megfelelő talajnedvességet biztosított a nyári növények számára. A csapadék ugyan időnként hátráltatta a szántóföldi munkákat és növelte a növénybetegségek kockázatát, de az őszi búza betakarítása augusztus végére gyakorlatilag befejeződött.

• Az USDA Kanada 2026/27-es repcetermését rekordnagyságú, 22,5 millió tonnára becsüli, ami 2%-kal magasabb az előző évi rekordnál. A betakarított terület várhatóan szintén rekordot dönt, 9,4 millió hektárral, ami az előző évinél 8%-kal nagyobb. A várható termésátlag 2,4 t/ha, ami 5%-kal elmarad a tavalyi rekordtól.

Közép-Ázsia
Észak-Kazahsztánban és Közép-Oroszországban az átlagosnál melegebb idő gyorsította a tavaszi búza és árpa fejlődését és érését, alapvetően kedvező nedvességi viszonyok mellett. Türkmenisztánban, Üzbegisztánban és Dél-Kazahsztánban jellemzően száraz és meleg, helyenként 5–6 °C-kal átlag feletti idő uralkodott, ami gyorsította a gyapot toknyílását, érését és leszáradását. Ettől eltérően Kelet-Kirgizisztánban, valamint időszakosan Tádzsikisztán keleti részén több hullámban 5–75 mm-es, az évszakhoz képest szokatlan csapadék fordult elő.

• Az USDA Kazahsztán 2026/27-es búzatermését 16,0 millió tonnára becsüli, ami 17%-kal elmarad az előző évi terméstől. A várható országos termésátlag 1,33 t/ha, ami éves összevetésben 16%-os csökkenést jelent. A betakarított területet 12,0 millió hektárra becsülik, mely 2%-kal az előző évi szint alatt van.

Kelet-Ázsia
Az elmúlt három hétben változékony, de összességében többnyire kedvező agrometeorológiai viszonyok uralkodtak Északkelet-Kína fő kukorica- és szójatermő területein. Többnyire 10–100 mm csapadék hullott, ami megfelelő nedvességet biztosított a szem- és terméskitelítődéshez, bár az átlagosnál magasabb hőmérséklet fokozta a növények vízigényét. A Jangce völgyében és Dél-Kínában szintén jelentős csapadék érkezett, amely általában kedvezett a rizs fejlődésének, ugyanakkor a Dolphin tájfun, illetve később trópusi eredetű csapadéksávok helyenként 200 mm-t meghaladó esőt okoztak. Ezzel szemben Belső-Mongóliában és az Észak-kínai-alföld egyes részein időszakosan szárazabb és az átlagosnál akár 5 °C-kal melegebb idő alakult ki, míg Hszincsiangban a 40 °C körüli hőség a gyapot számára jelentett stresszt.

• Kína kukorica termése idán 307 millió tonna körül valószínű (6,7 t/ha termésátlaggal), mely csaknem 2%-kal magasabb a tavalyinál.

Ausztrália
Az elmúlt három hétben összességében kedvezőek maradtak az őszi vetések számára az agrometeorológiai feltételek, bár a csapadék területi eloszlása jelentős különbségeket mutatott. Nyugat-Ausztráliában jellemzően szárazabb idő alakult ki, míg Dél- és Délkelet-Ausztráliában több hullámban 10–65 mm, helyenként ennél is több csapadék hullott, ami kedvezően növelte a talajnedvességet az őszi búza, árpa és repce számára. Victoria és Dél-Ausztrália növényállományának fejlettsége különösen kedvező. Észak-Új-Dél-Walesben és Dél-Queenslandben ugyanakkor lényegesen kevesebb csapadék érkezett, de országos léptékben az őszi vetések terméskilátásai továbbra is jók vagy kiválóak.

Brazília

• Az USDA Brazília 2025/26-os kukoricatermését rekordnagyságú, 140 millió tonnára becsüli, ami 8%-kal meghaladja az ötéves átlagot. A betakarított terület 22,8 millió hektár, az ötéves átlagnál 3%-kal nagyobb. A várható országos termésátlag szintén rekordot jelentő 6,14 t/ha, ami 5%-kal haladja meg az ötéves átlagot.
• A kedvező termésbecslést elsősorban a másodvetésű (safrinha) kukorica kedvező eredményei indokolják Mato Grosso államban, amely Brazília kukoricatermésének mintegy felét adja. A safrinha tenyészidőszakát végig kedvező körülmények jellemezték, aminek eredményeként Mato Grossóban és országos szinten is rekord termésátlag várható.
• Augusztus elején a safrinha kukorica betakarítása Mato Grossóban már 97%-nál, országosan pedig mintegy 70%-nál tartott.
• Brazíliában a kukoricát két szezonban termesztik, melyből az ún. safrinha termés a szója után másodvetésként kerül elvetésre, és az éves termelés mintegy 76%-át adja.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2026. augusztus 26.

1. ábra
VHI Index 2026. augusztus második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2026. augusztus második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.

3. ábra
A 2026. július havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)

4. ábra
2026. július becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt, a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)

5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2026. július 1. és augusztus 15. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, barna csíkozás: csapadékhiány, piros pöttyök: hőhullám(ok), sárga terület: hőtöbblet)

6. ábra
A 2026. július 1. és augusztus 15. között mért középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
A 2026. július 1. és augusztus 15. között előfordult forró (Tmax>=35) napok száma (db)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
A 2026. július 1. és augusztus 15. között lehullott csapadék mennyisége (mm)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

9. ábra
A 2026. július 1. és augusztus 15. között lehullott csapadékmennyiség eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

10. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

11. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

12. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

13. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

14. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

15. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

16. ábra
Szója termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)